4. Fény és árnyék

Amit észrevettél, nagyon izgalmas megfigyelés, nagyon jó megfejtés erre a leckére. A fönti résznél van valami forma, azt nem nagyon értem, hogy az mi akar lenni, és a szerepét sem értem. Azzal van egy kis problémám, hogy az miért került most a képre, ugyanis ez a papírhullám olyan, hogy szinte bárhol vágható lenne a kép. Az egy másik kérdés, hogy önmagában ez így elegendő-e ahhoz, hogy egy képi üzenetté váljon. Én úgy gondolom, hogy ez egy színpadi háttér lehet a képnél, magyarán a történet valahogy el kellene induljon. Ez a papírhullám, amit találtál és gyönyörűen be is világítottad, abszolút alkalmas lenne arra, hogy egyéb üzeneteket is elindíts vele, és hogy szereplője legyen egy képnek, de nem biztos, hogy főszereplője, hanem inkább díszítése. Ettől függetlenül a leckemegoldás jó, csak most bizonytalan vagyok ezzel a fönti vonallal, úgyhogy a megfigyelés rendben van, a megoldással vannak gondok, úgyhogy kettő csillagot tudok adni. (hegyi)
értékelés:

Régi időkben, ezelőtt 10-15 évvel, előszeretettel jártam a nagycsarnokba. Bevallom férfiasan, hogy nekem ezek a csarnokfelújítások, átalakítástok, a piacok megszűnése nem annyira baráti dolog. Hozzám egyébként a nagycsarnok sem áll közel. Egyrészt színeiben borzalmas, másrészt az egésznek van egy ilyen nem jól belakható érzete. Valahogy olyan skanzen jellegű hangulatot hoz. Mintha egy filmfogatáson lennénk egy B kategóriás rendezőnél. De hát ez egy építészeti és belsőépítészeti problematika, nem Tímea képéről szól, csak az érzelmi viszonyomat próbálom vele érzékeltetni a képpel kapcsolatban azért, hogy elmondhassam, hogy sikerült Tímeának egy olyan helyet és helyzetet megfigyelnie, ami egy jó kimetszés ebből a rendszerből, ami jól ritmizálódik is. Rögtön mondom a problémámat is. Én a kép jobb oldalából egy ujjnyit minimum vágnék. Ha megfigyeljük, van egy földszinti, egy első emeleti és egy második emeleti részünk, több ilyen terasszerűen ábrázolódik ez az egész formai játék. Ez nyilván a perspektívából adódik, mert nem több szintet kapunk, csak mintha szinteltolást érzékelnénk. És a lépcső mellett, azok a gyönyörű fények és formák, amik kirajzolják és ritmusban tartják ezt az egészet, újból elindul valami, és az a rész nekem már egyre zavaróbb. Tehát én ebből a sötét tömegből vágnék, ritmikailag helyre hozná az egészet, és jobban fókuszálnánk a bácsira, aki napfürdőzik és várakozik a kis szatyrával, és ami vele kapcsolatban létrejön. Nagyon érdekes azt megfigyelni, hogy miképp jelöli ki Tímea a vízszinteseit és függőlegeseit. Erről beszéltem néhány képelemzéssel ezelőtt, hogy bonyolultabb helyzetekben a tömegelhelyezés felülírhatja a valós vízszinteseket és függőlegeseket, itt is van egy ilyen érzet, hogy húzódik az egész tömeg jobbra, lehet, hogy ezt egy kis csalással fél foknyi forgatással vissza lehetne billenteni. Jó ritmus és jó megfigyelés, de a vágási problematika miatt, mivel a tömegelhelyezést érinti ez a vágás, nem csak a fényfoltokat, mert túlságosan nagy most a kép jobb oldalán a sötét fekete tömeg, én ezt kettő csillagos képnek gondolom. (hegyi)
értékelés:

Ez egy nagyon izgalmas kép. Szerintem a Nagy Zoli külön értékelni fogja ezt neked, mert ő érti ezt. Volt nálunk egy kerti parti és ő elhozta a távcsövét, szájtátva néztük azt, hogy a Holdon milyen szöszmöszök vannak, hogy tulajdonképpen milyen arca van ennek az égitestnek. A kép ritmusa jó, de a kompozícióval nem értek egyet. Nem értem, hogy miért van kitéve a sarokra. Tessék utánanézni az Estiklopédián, vagy a Szertárban, hogy mi az aranymetszés, mert ez a kép akkor állna meg a helyén, ha valahová aranymetszéssel sikerült volna tenni a Holdat. Azzal, hogy ennek az egésznek valami amorf folt az ellenpontja, nem tudok mit kezdeni. Ez akkor lenne rendben, és indokolva lenne a döntésed, ha az előtérben lévő, valószínűsíthetően faág határozottabb lenne, és beazonosítható. Akkor érteném, hogy miért ide került a Hold. De így most fel lehet fogni faágnak, egy bogár kitinpáncéljáról készült életlen képnek, akár még technikai hibának is. Nem lehet ilyen pöszmöszöket benne hagyni a képben, mert egyből az jön az embernek, hogy ha ezt csak ilyen bizonytalan folthatás, akkor ez a Hold bizonyosságával és gyönyörű struktúrával, amit mutatsz, olyan, mintha egy másik képről valami belógott volna. Egyetértek azzal, hogy valamit szerepeltetsz a képen, mert önmagában a Hold nem biztos, hogy érdekes lett volna, de ez a valami nem tud tovább lépni a „valamiságból”. Gonoszság lenne azt mondani, hogy ismételd meg, mert nem biztos, hogy ugyanezt a technikát ugyanebben a helyzetben ugyanúgy el tudod helyezni, de érdemes lenne ezen elgondolkodni, hogy a későbbiekben hogyan lehetne ezt határozottabbá tenni. (hegyi)
értékelés:

Ez egy nagyon izgalmas konstrukció a fényekkel, a zebrával, ahogy csillog az egész. Pontosan az az erénye, hogy másodlagos volt a kép készítésénél az, hogy mit látunk, milyen feliratok vannak, és hogy mi a 699, hanem egyszerűen arról van szó, hogy Tamás meglátott valamit, ami formájában izgatta, és ezeket a formai ritmusokat hozta először rendbe a fejében, majd utána elkészítette a képet. Erre mondtam azt jó néhány elemzéssel ezelőtt, hogy a kompozíció és az esztétika az, ami a képnél az elsődlegesek, a tartalom utána már behívódik, de a kompozíció és az esztétika nem kihagyható. Köszönöm, Tamás, megvan a leckemegoldás. (hegyi)
értékelés:    

Ez egy jó geg, örülök, Dani, hogy látlak, bár túl ritkán látlak. Abban nem vagyok teljesen biztos, hogy értem a szituációt, ez kb. olyan, hogy a csaj még elmentében hozzávágja a fiúhoz a vizet. Hogy mitől van ez, azt nem tudom, lehet, hogy itt valami harci helyzetnek a lebonyolítása van. Nem érzek drámát, inkább azt, hogy az a másik kettő nem elég a srácnak, neki kell még a harmadik is, és megkapta. A feszültség, a mozgalmasság megvan, a kompozícióval is abszolút egyetértek, nagyon attraktikus az egész. Hogy ez miért a Fény és árnyék leckébe került, azon kívül, hogy dől be a fény az ablakon, azon még kellene gondolkodnom. Most én ezt kettő csillagra értékelem, Dani, legfőképpen azért, mert itt sok mindent benne hagytál, mint kulcs, nem tudom teljesen jól kifejteni. Zárójeles, hogy az első leckét megcsinálhatnád... (hegyi)
értékelés:

Nem tudom, hogy miből van ez a koktél, sokféle asszociációm van, a legkevésbé horrorisztikus is tartalmaz némi agyvelő maradékot. Jó a megfigyelés, nekem tetszik az, hogy ennyire szét van az egész verve ezzel az óriási fénymennyiséggel, ami bejön a képbe. A kép bal oldalán valami civil dolog belóg, ott mintha a háttér elfogyott volna, ettől nem száz százalékos a megoldás. Az nem tudom, hogy micsoda, függöny, vagy ajtórés, de az a valami elviszi a figyelmemet, megosztja. Az ötlet tetszik. (hegyi)
értékelés:

Valamivel több is, de ahhoz, hogy azzá legyen, amit mondasz, a fényekkel kell játszani. Most a szár olyan sötét és jellegtelen, hogy így inkább fekvő és közeli lenne jó a szirmokról, de akkor meg elveszik az, ami a könnyedsége és törékenysége lehetne. Lehetne, ha. De így most nagyon kemény és kopog az egész, ez ellentmond a légiességnek és az akt finomságának. A kommentárokban felvetődött Mapplethorpe neve, és örülök, hogy ő bekerült a köztudatba, viszont azt is észre kell venni, hogy az ő képein a világításnak központi szerepe volt, nem engedte ki a kezéből, nem engedett a véletlennek. Ez a kép akár úgymond műtermi körülmények között újrafotózható lenne, hiszen a megfigyelés megvan hozzá. (hegyi)