4. Fény és árnyék

Próba
Próba
Próba

A pécsi Szivárvány gyermekház Szivárvány Musical Stúdió próbájára sikerült bejutnom, ott készültek a felvételek, a Padlás c. musical próbáján.

Két kép rendben, jól indul a ritmus, a rendezői figyelemből a darab felé, izgalmas út lehetne, de az utolsó kép a háromból kakukktojás, technikájában is és abban is, hogy nem értelmezhető, miért került ide, sőt, az sem, miért lett lefotózva. Ha van még a sorból, érdemes lenne végiggondolni, mi az az ív, amit kiad, és próbálni valami történetet összehozni, lehetőleg úgy, hogy közben nem váltogatjuk a technikát. (hegyi)

Oktopus

Ennél a képnél az előző képedhez viszonyítva sokkal többet segítesz a néződnek ahhoz, hogy elinduljon azon az asszociációs úton, amin te végigmentél, mielőtt a gombot megnyomtad volna. A tárgy és annak árnyéka attól, hogy körülbelül hasonló tónusban van, egy új formát ad ki, és ez az új forma már más, több, mint kábel és árnyéka, ez már akár lehet polip is, pók is, kinek mi tetszik. A kérdés, kellenek-e a feliratok? Ha igen, akkor tessék beforgatni úgy, hogy olvasható legyen. A továbblépés irány az lehet, hogy elkezdesz mondjuk ennél a beállításnál hozzátenni más tárgyak árnyékát is, de mondjuk csak az árnyékot, belerajzolni ezzel ebbe a képbe, és így rendezni. (hegyi)
értékelés:

Lépcsőn

Érdekes ellenfényes produkció, de azt kell mondjam, hogy azon kívül, hogy tetszetős, nem nagyon értem az okát, hogy miért készült el a kép. Az lenne izgalmas, hogy a falon az árnyékok is a kompozíció részei legyenek, most ezekbe belevágsz, a fa és az egyik szereplő is takarásban van, ez így nagyon esetleges. Mint tanulmány elfogadható, de az ellenfény játékait pontos fogalmazásban kell megmutatni. Ismétlés. (hegyi)

Luminitza (Fény)

Nagyon szép, és nagyon lírai ez az üzenet, nekem szűkre szabott ez az egész, de András tudja, hogy mi volt itt jobbra és balra még pluszban. Nagyon feszes, de az, ami az ablaknál létrejött, rendben van. Ha már ennyire feszesre vágtunk, akkor a kép aljából simán lehetne vágni egy másfél ujjnyit legalább, és akkor a tömegelhelyezés talán jobb lenne. Ha már ezt az ajtót elkezdtem körbevágdosni, akkor az aljából is simán lehet vágni, az a rész nekem nem tesz hozzá. Minden esetre, nagyon izgalmas az, amit itt megfigyelt András, a három csillag ettől függetlenül megvan, a vágással még kellene dolgozni, azt még kellene gyakorolni. (hegyi)
értékelés:

épp a Fény születése előtt

2011. dec. 21-ről 22-re éjszaka... Idén december 22-én csütörtök hajnali 06:21:52 CET időpontban lép a Nap a Bak jegybe, ekkor születik meg a Fény. Ez az év leghosszabb éjjele, ettől kezdve a nappalok hosszabbodnak, ezért ez a Fény születésének időpontja.

Gime, ez a maszatos, elmeszelt tónusrend nekem nem jön be, a képet se tudom, hogy hol és miért készült, tehát valami van, de sem fény, sem születés, sem semmi nem utal erre az egészre. Nyilván lehet azt mondani, hogy vannak kiemelt pillanatok az ember életében, ezt akár asztrológiailag is meg lehet közelíteni, mint ahogy te ezt a leiratban írod, "és akkor én épp valahol voltam”. Ezt egyetlen egy dolog érvényesítené, hogy te ott vagy a képen, hogy ott vagy akkor, épp. Akkor azt mondom, hogy a kép bárhol készülhetett, mert a Gimesi az, aki hitelesíti, hogy miért készült el. Hogy ezt a fotót minek csináltad egyébként, nem derül ki számomra. Valami kuszaság le van fotózva valamikor, tulajdonképpen elég vacak tónusrendben. Miért? Ez most nem derült ki. (hegyi)

Csak szerettem volna egy Moholy-Nagyra asszociálható képet készíteni. Amint az látható is nem igazán sikerült.

Feri, ez egy kettő csillagos csendélet, a filmben elmondom bővebben is, hogy mi a problémám. Szóban csak annyit, hogy jó lenne, ha odafigyelnél a háttérre. Miközben a kettő csillag megvan, én nagyon szeretném, ha ezt a képet is megismételnéd, több körültekintéssel a hátteret illetően. Nem hiszem el, hogy nincs egy vasaló abban a lakásban. (hegyi) értékelés:

András, itt egy film, röviden írásban annyit, hogy tömegelhelyezési problémáim vannak a képnél, de a leckét teljesíti. Kérlek nézd meg a mozgóképes magyarázatom is, várom a választ. (hegyi) értékelés:

Álom vagy valóság?

"Egy szép napon majd hivatalosan is elismerik, hogy amit mi valóságnak kereszteltünk el, az még inkább illúzió, mint az álmok világa." /Salvador Dalí/

Gyönyörű tónusai és nagyon jó tere van ennek a képnek, izgalmas lesz a fordítástól. Az a fránya kerítés és a kis fát támasztó korlát zavaró. Nem tudom, hogy aki ott kerékpározott, mennyire volt instruálható, hogy ha egy tekerésnyit beljebb jön a képbe, akkor lemaradhat a kerítés és a faszerkezet, és tiszta lesz a kompozíció. Dolgozz ezzel is még, kérlek - meg az áttűnésessel is, izgalmas ajtókat nyitsz ki, de ne csak bekukkants, hanem nyiss is be rajtuk. (hegyi)
értékelés:

Egy italt

Ez egy filmjelenet is lehetne akár, a Bármixer c. filmből. Jó, hogy a tükröződés ilyen izgalmasan létrejön a háttérben, hogy megfordítja a feliratokat, miközben sorakoznak itt ezek az üvegek. Talán annyi, hogy az előtérből én többet adnék, és ezt a kiüresített helyzetet fölerősíteném, ami arról szól, hogy várunk a magunk italára, vagy valamilyen helyzetnek a megtörténtére, de nincsen még a szereplő a színpadon, vagy valamit ide elhelyeznék, akár a kezemet, vagy egy hamutartót, vagy valamit. Ez főleg a képnek a jobb alsó részére lenne igaz. A leckemegoldás rendben van, a kompozíció így egy kicsit kevés. (hegyi)
értékelés:

Várakozás

Az, hogy mi történt a képpel technikailag, nem tudom, ezt majd Nóra megmondja, mert valamitől ez olyan, mintha túl lenne élesítve, mintha egy kisebb méret lenne fölnagyítva, mert nem az élesség tűnt el, hanem valahogy elmaszatolódott az egész. De azt kell mondjam, hogy jelen helyzetben, ennél a munkánál ez mellékes (ami nem jelenti, azt, hogy ne törekedjünk technikailag is a maximumra). A pillanat, amit Nóra észrevett, gondolom ugyanaz a helyzet, mint a tűzön járásos képnél, az, hogy milyen érdekes az, ami itt létrejött, azáltal, hogy az ellenfény és a takarások létrehozzák ezeket az óriási árnyékokat. Ez egy nagyon fontos megfigyelés. Egy csoportdinamikáról is nagyon jól mesél. Kompozícióban is abszolút rendben van, talán, ha egy ujjnyit levágunk a kép tetejéből, akkor még erősebb lehetne az üzenet, hiszen a fölső résznél most olyan formák is elindulnak, amit, ha vágunk, nyugalmasabb, és ez által jobban fókuszálunk a központi figurára és a történetre. De a három csillag megvan, és a leckemegoldás is, mert ez egy fontos megfigyelése a fény és árnyéknak. (hegyi)
értékelés:

Függöny

Csak egy függöny.

Úgy tűnik, hogy a nyár végi, ősz eleji hangulat az emberekből kihozza a függöny iránti vonzalmat. Ezt most azért mondom ennél a képnél, mert Zsófi is beküldött egy függönyös képet. Azért érdekes a kettőt összehasonlítani, bár nem szoktam, de Zsófinak szeretnék azzal segíteni, hogy valami hasonló megoldásra gondolok abban, hogy elindítani valamit, hogy tényleg elhiggyem, hogy függöny. Erről elhiszem, hogy az, mert van mihez képest mondjam. Itt van egy ablak-árnyék, meg a két függöny egy kicsit meg is nyílik, ez egy fontos dolog. Gábornak azt mondom, hogy igen, de ez nekem kevés. Szépek ezek a ritmusok, de nem tudom eldönteni, hogy ezek a minták a függönyben vannak-e, és a függöny mintái, vagy valami nagyon ügyes kovács esztergált oda valamilyen ablakrácsot, vagy ez a kerítés, szóval a „mihez képest” ebben az értelemben nehézkes. Elindulnak formák a virágokkal, de nincs átgondolva, hogy ott mi történjen, miközben egyébként a képnek az egyharmada nem igazán hordoz képi üzenetet, mert körben a keret és a kép bal alsó része nincs úgy fényben, hogy izgalmas helyzetet hozzon létre. Jó ez, tessék ezt a megfigyelést folytatni, és tessék ezzel még dolgozni. Ismétlés. (hegyi)

a Háború szekere

Láttunk már néhány Gimesi-féle városfotót, ez a városfotó számomra a jobbak közül való. Ami nekem problémám, egyrészt az, hogy a kép fölső részénél értéktelen, értékelhetetlen tömeg van, tehát a kép egynegyede ehhez az üzenethez nem ad hozzá, és nem is igényli ezt a tömeget, ugyanis agyonnyomja a levegő rész azt a flekket, ami ennek a szoborcsoportnak az íve és az árnyékok. Másik dolog az, hogy ha ezt a döntést meghozom, hogy vágok a lámpa tetejénél, akkor már van értelme ennek a lámpának, mert onnantól kezdve az egy dinamikai eszközzé válik. Így most ez képhiba. A harmadik meglátásom az árnyékrész. Izgalmas lett volna, ha azt a játékot András kihasználja és használja, ami az íveken átsütő fényeknek a fény- és árnyékrendszere, és a zebra csíkjai. Most a zebra csíkjai tónusban annyira bebuknak, hogy ember legyen a talpán, aki ezt, mint képalkotó elem észreveszi. Így nem is tud ez a ritmus létrejönni, pedig ebben lett volna az egésznek az izgalmassága, hogy itt sávok és csíkok felelnek egymásnak. Mindeközben maga a meglátás nagyon jó, jó a megfigyelés, csak a kivitelezés slendrián. (hegyi)
értékelés:

a Szellemlány és a Fény

A fénytani helyzet izgalmas, amit itt Gime létrehoz, remélem, hogy segít majd a többieknek abban, hogy elmeséli, hogy hogyan készítette el ezt a képet, hogy ez többszöri expozíció, vagy milyen megoldás, esetleg zoomolás, vagy bármi más történet, lehet, hogy csak koszos volt a lencse. Sok minden lehet, ami a megoldást elősegítheti, de ez csak azért lehet érdekes, mert mint egy oktatási projekt, esetleg tanulhatunk egymástól az ilyen megfejtésekben. Ami a kompozíciót illeti, az is elfogadható és izgalmas, bár ez a nagyon centrális megközelítés, ezzel a vignettálós hatással nehezen köthetővé teszi a dolgot, de ugye ismerjük azokat az úgynevezett ezoterikus megközelítéseket, amik halál közeli élményként a fényt és az alagutat mutatják, és mesélnek róla. Valami ilyesminek a megoldását kaphatjuk itt, ennél a képnél is. Szubjektív lesz, amit mondok: hozzám ezek a megoldások azért nem állnak túlságosan közel, mert a szavatossági idejük nem túl hosszú. Nézegeti az ember, nézegeti, aztán eltelik egy hét, két hét, és lehet, hogy utána ez már annyira nem is érdekes. Lehet, hogy ez csak nálam van így, de itt az eszközhasználat az, ami izgalmas, és erről lehetne beszélni, a képi megoldásnak a mondanivalós részéről én nem nagyon tudok mit hozzátenni. Olyan, mint egy kaleidoszkóp, mint egy vásári mutatványos bódéja, de a Fény és árnyék leckére egy tökéletesen rendben lévő megoldás, úgyhogy a három csillag megvan. (hegyi)
értékelés:

Gábriel

Látom, Gime, beleszerettél ezekbe a felhőkbe, de ennél a képnél nem találom a kapaszkodót ahhoz, hogy értelmezni tudjam azt a szerkesztést, ami szerinted indokolttá teszi azt, hogy ehhez a szoborhoz ilyen magas eget komponálj. Meglátásom szerint ennek kb. fele is elég lenne. Szépek a fények az oszlopon és a szobron is, a profik ilyenkor szoktak ún. szendvicsnegatívot használni, ha nincs türelmük kivárni, hogy olyan felhők, madarak kerüljenek a képre, amik izgalmassá teszik a kompozíciót. A kép fekete-fehérben, ebben a dinamikatartományban kevéssé izgalmas, jóllehet színesben, vihar előtti kékes-lilás-rózsaszínes felhőpamaccsal már mást mutatna. Azt a fény és árnyék játékot, ami a szobron megvan, és ami indokolttá teszi azt, hogy ebbe a leckébe kerüljön a kép, jelen pillanatban a háttér sötétszürke tónusa agyonnyomja. Ismétlés. (hegyi)

Nehezen tudtam eldönteni, hogy a "gyermekkor" vagy a "fény és árnyék" lecke képe legyen-e. Az utóbbi mellett döntöttem. A kép története: barátnőm kislányával olyat játszottunk, hogy mindenféle árnyékot találtunk ki magunknak.

Érdekes kiterjesztése a leckeértelmezésnek. Minden rendben van, de a kép aljánál nekem most szűk, nekem ott alul fojtogatóan kevés - de izgalmas az, amit látok. Fontos kapcsolati helyzet. Akkor is rajta van ezen a képen Mariann, ha az ő árnyékát nem látjuk, mert egyértelmű, hogy a játék neki szól, a kamerának, neki mesél a kislány. Köszönöm. (hegyi)
értékelés: