Kicsit zavarban vagyok ennél a képnél, mert a hangulat érezhető és érthető, hogy mit szerettél volna megmutatni, a kompozíciót viszont nem tudom egyelőre hova tenni. Minden a kép jobb oldalára van csoportosítva, és a bal oldalon ezt nem húzza helyre semmi, ráadásul a két lámpa sem egyforma magasságban van, ez is jobbra húzza az egészet, ettől olyan fura. Ha engem kérdezel, akkor én itt valahol a daru mögött nem sokkal vágtam volna. Egyébként ami a legszebb a képben pont az a rész, ami a darunál létrejön, azok a nagyon finom kis rajzok. Olyan a hatása az egésznek mint egy Gross Arnold rézkarcnak. Ami tanácsként elmondható, az, hogy ha ezt az egészet úgy komponálod (nem tudom mi volt itt a kép jobb oldalán), hogy inkább a jobb oldalon történjen valami, akkor jobban elindulnának azok a füvek, amik látszanak, abból én hiányolok. A bal oldal most túl könnyű. (hegyi)
értékelés:

Ha lenne hozzá szöveg, akkor valószínűleg érteném, hogy most mi miért, és miért pont az történik. Én a Totalcart szoktam olvasgatni, ott ez megtörténik, hogy leírják, hogy a navigátora végre magyar nyelvű, meg a belső térben a fűthető ülésnek nagy előnye van így télidőben, és ezek jól illusztrálnak. E z azt jelenti, hogy mint riport, én el tudom fogadni, mert ezek a képek ehhez készültek, megvan ennek a fejemben lévő monológja, és nem kötelező ennek itt az oldalon megjelennie. Az első kép egy környezet, jó ötletnek tartom, hogy megmaradt a stoptábla, a féklámpával ez jól ellenpontoz, szóval ez egy rendben lévő első kép. Utána megnézzük, hogy milyen belülről, mert megyünk a próbaútra, és mindenki a vezetőülésre vágyik, még az is, akinek nincs jogsija. Látjuk, hogy ez milyen belső tér, aztán látjuk a menetprogramos dolgot. Itt a szöveg nagyon fontos, hogy miért készült ez a kép, mert egyébként a fotó önmagában szöveg nélkül nem indokolt, hogy miért pont ezt mutatjuk. Utána látunk egy kardánboxot, nekem ez borzalmas giccsparádé, aki az Audi szerelmese, az biztos ettől elájul, de nekem az ilyen műkevlár nyavalyáknak sok értelme nincs, és különben is mit keres a kevlár borítás itt. Itt már van egy kis problémám, hogy miért vágtunk bele a váltógombba. Ez olyan, mintha nem lett volna jobb kép, és utána a szerkesztő szólt, hogy a kétkörös klímát nem fotóztad le? Jaj, véletlenül de, de közben mégse. Aztán kapunk a sofőrről egy képet, aki éppen magyarázza azt, hogy miért élvezi nagyon ezt az utazást. Ez közvetlen kép, de nem nagyon előnyös több okból se. Kicsit van egy autónepper hatása ennek. Nekem is hasonló a testalkatom, úgyhogy én mondhatom, hogy a nagy hasi traktus alól kikandikáló lábak viccesek, másrészt itt is van fuksz. Ezzel nincs baj a valós életben, mert nem ezt fogom figyelni, de ez most itt nagyon közel jön, szinte a legközelebbi pontunk ez. Azért lássuk be: egy Audi belsejében egy rózsaszín pulóveres, korpulens fickó fuksszal egyenlő az autónepperrel. Aztán van egy záróképünk, ahol végre ugyanez a fiatalember egy nagyon szimpatikus, megnyerő külsőt kap, és örülök neki, hogy ez észrevetted, és megcsináltad ezt a képet, mert ez ellensúlyozza az előzőt. Amennyire az előnytelen, ez annyira jó. Attól, hogy őt guggoltatod, ebben van dinamika, van sportosság az ő részéről, és tulajdonképpen a testi adottságait ügyesen, vidáman kendőzöd el, és végre látjuk elölről is az autót. Hiányolok még képeket: menet közben azért még történnek dolgok, tehát suhan a táj, meg valamit a műszerfalból látok, hogy 140-nel robogunk, vagy motortér, csomagtartó. Ha valamit tesztelünk, akkor én biztos, hogy megnézném, hogy milyen a motortere, vagy hogy férek el a csomagtartóban. Ezek nekem egy kicsit hiányoznak ebből a képsorból. Ez most nekem ez másfél csillag lenne, ha felezhetnénk, de megelőlegezem a kettőt, de csak akkor, ha megcsinálod ezt rendesen. Olyan, mintha ezt elizgultad volna. Nem tudom, hogy miért, mert ha azt írod, hogy egy kedves baráttal csináltad, akkor ő biztos, hogy hajlandó lett volna a kedvedért még kunsztokat csinálni. Neked van jogsid, Eszter, mert ha van, akkor vezethettél volna, és közben fényképeznél (tudom, hogy ez nem egy biztonságos dolog, de elnéztük volna), vagy beülsz hátra, és a sofőr mögül fotózol, mintha te fotóznál vezetés közben, szóval valamit a vezetés élményéből vissza kellene adni. Nekem az a kép, ahol magyaráz a srác nem ad vissza a ebből, mert egy lakótelepet látok. Szóval két csillagot adok, de kérnék egy hasonlót, ha lesz erre mód. (hegyi)
értékelés:

Eszter, drága Eszter, arra szövetkeztünk, hogy őszinték leszünk egymáshoz, ennek csak így van értelme, ezért mondom most el, mit gondolok. A kép jó, első lecke oké, 3 csillag. Megvan. De Eszter, ez megvolt már korábban is. Az autók is megvannak, érzed és érted, jól is csinálod. Arra lenne szükség, hogy innen elmozdulj előre. Amit ezekben tanultál és megfigyeltél azt vidd magaddal, de lépjünk tovább. ez csak úgy fog menni, ha rendszeres vagy és fotózol rendületlenül. Írtam régebben egy képedre, hogy akkor lesz meg az érzelmi töltés, ha azt, amit az autók iránt érzel és meg is tudsz fogalmazni, transzponálod minden egyéb témakörre. Menjünk tovább. Kettes lecke. És autó nélkül. Szeretnék segíteni, de ehhez intenzívebb jelenlét kell tőled és az, hogy reflektálj az elemzésekre szóban is, és képekkel is. Hajrá, veled vagyok! (hegyi)
értékelés:    

Eszter, megmondom mi a problémám: a reklám mindig kívánatossá tesz valamit, felépít egy álomvilágot, egy álomszituációt, amibe te be akarsz kerülni, mint néző, mint fogyasztó, és mindegy, hogy mi a termék, de azt birtokolni akarod, meg akarod enni, inni, föl akarod venni, magadévá akarod tenni. Ez az alap. Minden reklám így működik általánosságban. Vannak kivételek Oliviero Toscani a Benettonnál, ő honosított meg egy olyan nézetet, ami a társadalmi kérdések felvetésére irányul, és olykor nagyon sokkoló képekkel olyan problémafelvetéseket hozott, amik mondhatóan még a verbálfotóhoz is tartozhatnának, hiszen a Benettonnak a szlogenje a „United Colors of Benetton”, tehát a Benetton egyesült színei, és Toscani előszeretettel dolgozott a fehér-fekete bőrszínnel is, a kisebbségekkel. Ezt most csak kitérőként mondtam, hogy van kivétel, ami erősíti a szabályt, de ennél a képnél nem tudom eldönteni, hogy mi az a Bols. Az valami ital? Mert akkor nem elég egy üres pohár. Gondolom, hogy valami volt ebben a pohárban, de attól, hogy a felirat rajta van a poháron, de a pohár üres, nem tudod elindítani a nézőben a vágyat, mert mire kell vágyni, milyen színű ez az ital? Fehér, fekete, áttetsző? Ez azért fontos, mert ha tudjuk, hogy milyen színű, akkor arra rá lehet erősíteni, utána azt lehet ismételni a környezetben. Magát a terméket én nem hagynám le, főleg akkor nem, ha egy poharat ábrázolsz, ami üres. Az üres pohár lehet fontos egyébként, hogy annyira jó volt, hogy megittam, de akkor az üvege legyen mellette, amiben még van, hogy utána lehessen tölteni, hogy te, aki nézed ezt a képet, még kaphatsz egy pohárral, szóval valami geget el lehet indítani, de önmagában egy üres pohár nekem nem hozza azt a vágyvilágot, ami a reklám feladata. Ismétlés. (hegyi)