Gyönyörű ritmus! Tényleg, mintha kottából játszana Eszter, a négy kémény, az antenna, az egész ahogy egybe van foglalva, nekem tetsző komponálás. Épp a zeneisége miatt kérdéses a csend besorolás, de el tudom fogadni, hogy a csendet a hiányával is ábrázolhatjuk. Köszönöm! (hegyi)
értékelés:    

Hozzávalók:

A tésztához: 60 dkg liszt, 5 dkg élesztő, 4 dl tej, 3 tojás, 2 ek cukor, 2 ek olaj, 1 cs vaníliás cukor

A mazsolás töltelékhez: 6 dkg vaj, 2 marék mazsola, 2 ek kristálycukor

A kakaós töltelékhez: 7 dkg vaj, 1.5 ek kakaópor, 7 dkg porcukor

A fahéjas töltelékhez: 7 dkg vaj, 2 ek fahéj, 7 dkg porcukor

A kenéshez: 1 tojás

Elkészítés: Az élesztőt 1 dl langyos tejben 1 ek cukorral felfuttatom. A lisztet egy tálba teszem, a felfutott élesztős tejet beleöntöm. Hozzáadom a tojásokat, a vaníliás cukrot, az olajat, a kristálycukrot, és a tejből egy keveset. Elkezdem összegyúrni a tésztát, a maradék tejet fokozatosan adom hozzá. Közepesen lágy tészta lesz belőle. Körülbelül 20 percig dagasztom a tésztát, majd a tetejét meghintem liszttel, letakarom, s szobahőmérsékleten kelesztem egy órán át. Ha megkelt, lisztezett deszkán átgyúrom, cipót formálok belőle, amit 6 részre osztok. Az így kapott cipókat fél centi vastag lapokra nyújtom, majd megkenem őket a három töltelékkel. Kettőt mazsolás töltelékkel: a vajat megolvasztom, rákenem a tésztára, megszóróm a kristálycukorral és a mazsolával. A kakaót kikeverem a vajjal és porcukorral, s ezzel kenem meg a második két tésztát. Az utolsó két tésztát ugyanígy kenjük meg fahéjas töltelékkel. A tésztákat egyenként feltekerjük, az így kapott 3-3 rudat összefonjuk. Majd sütőpapírral kibélelt tepsiben egy órát hagyom kelni a két kalácsot. Ha megkeltek, tetejüket megkenem a tojással és barna cukorral megszórom őket. Előmelegített sütőben szép aranybarnára sütöm őket.

Jó ez a lebegő szőnyeg, amin a varázssüti utazik a nyuszival, tetszik. Lehet, hogy picit hamarabb kellett volna fotóznod, hogy több lehessen az egész kalácsból, hogy az ostorossága jobban kijöjjön, de én se biztos, hogy bírtam volna türelemmel, hogy ne egyek belőle... :) (hegyi)
értékelés:

Olyan ez, mint egy hajó, jó árnyékjáték, és az tetszik benne igazán, hogy nem csak a lemenő nap és a sziluett az, ami felfedezhető, hanem azért maradtak részletek az árnyékos oldalon lévő tárgyakban is. Jó ritmus, és érdekes az ipari környezet ilyetén ábrázolása, mert épp az ellentét az, ami a fénytani helyzetre még rátesz egy lapáttal, ezért is emlékezetes a kép. Ezek azért is fontos megfigyelések, mert a kép mindig a fénnyel dolgozik, és ezek a fénytani tanulmányok például egy csendéletnél is jól jönnek a későbbiekben. (hegyi)
értékelés:

Nyálcsordító ötlet, komolyan, nyeldeklek itt elemzés közben, mmm, kivi, de jó is lenne, de régen ettem... na de térjünk a tárgyra. A kép jó elrendezésű, a megvilágításnál arra kellett volna ügyelni, hogy inkább a kivi szeletekkel takarjunk, és ne csillanjon be a tányér, mert az elviszi a figyelmet, de amin mindenképpen érdemes elgondolkodni, hogy a tónusokkal mi legyen. Ugyanis most a kivi szürkéje és a tányér olyan közel van egymáshoz, hogy így nem tudnak élni a kivi szeletek, de ha a csúcsfényekre viszem a hangsúlyt, azaz picit emelek a kontraszton és a tónus tetejéből lecsípek, akkor szinte kifehéredik a tányér, miközben a kivim, ha megtartom a középtónust, akkor megmarad ebben a tartományban nagyjából, és egyből leugrik a tányérról. Ha van még kivid, meg kéne ismételni úgy, hogy a fények ne zavarjanak ennyire be. Az mindenképp erény és meg kell tartani, hogy a kivi nem száradt ki, érződik a nedve, ez fontos! (hegyi)

Hát, igen, végre süt a nap, esélye van, hogy idén is lesz nyár, az is érdekes, hogy kevés elvetemültet kivéve nyáron nem nagyon jut eszünkbe a télre áhítozni, szóval az üzenet világos. Kéne ismétlés. Azt is megmondom, miért. Mert igen kevés hiányzik ahhoz, hogy ez egy jó kép legyen. Egyrészt a terítőt úgy kéne letenni, hogy ne legyen olyan rész, ahol kilóg az asztal vagy más nem odaillő háttérdarab. Másrészt el kell dönteni, hogy van-e a pohárban valami vagy nincs, ha a döntés az, hogy legyen, akkor ne idd le készítés közben a limonádét. A harmadik, hogy jó, hogy döntöd a horizontot, de ahová a szája néz a pohárnak, abba az irányba többet kellene egy ujjnyival, vagy még többel adni, hogy ne legyen az az érzet, hogy nekidől a képkeretnek, főleg, mert a szívószál is kifelé, abba az irányba mutat. Szóval Eszter az ötlet megérné az ismétlést! (hegyi)

Ha ilyen nagyvonalúak vagyunk fönt és lent ezzel a játékkal, márpedig szép ez a ritmus, amit itt kapunk, és ez a ritmus jól rímel arra a nyugalmi helyzetre, arra a játékosságra, ami a kutyában van, akkor azt nem értem, hogy oldal irányban miért ilyen szűk ez. Az egy másik kérdés, hogy majd, ha ezt ismétled, akkor én javasolnék valami más kutyatakarót használni, lehet, hogy neki ez a kék-vörös csíkos a kedvence, de ez egy kicsit agresszív, tehát ehhez a miliőhöz kevésbé illik. Arra is érdemes odafigyelni, hogy itt vannak áttűnések, áttörések, és ott látok a háttérben kis rendezetlenséget. Tudom, hogy sokat nem lehet ezeken a szerkezeteken mozgatni, mert akkor megharagszik a kutyus, de talán érdemes lenne valamit kitalálni a háttérrel, hogy mit is akarunk ábrázolni. Ha ő ebben partner, és nem csak egy egyszeri helyzetről volt szó, hanem tényleg ebben a karosszékben időt szokott tölteni, akkor talán nem olyan nagy kérés, ha azt mondom, hogy ismételd meg ezt a leckét. (hegyi)

Itt van egy olyan megoldás, ami ezzel a fényvillamos dologgal számomra a leginkább kedves kép. Nagyon szépek ezek a fényjátékok, van egy magányossága ennek a képnek is, hogy rákészülünk erre az ünnepre, feldíszítünk egy ilyen régi villamost, aztán a fene tudja, hogy milyen környéken kell ennek járnia, és a villamos díszben van, miközben ember nem látunk nagyon a képen, ebből kifolyólag az egésznek van egy olyan érzése, hogy felesleges az ünnep. Nekikészülünk, és nem a várt eredményt hozza, van egy ilyen hangulata. Ez egy kicsit szomorkás, de ez nem baj, ez egy jó meglátás. Szép a tömegelhelyezés is, nagyon szépek a vízfelületen csillogó árnyékok, fények, úgyhogy ez egy abszolút rendben lévő megoldás, és a víz leckére is jó, ugyanis ezek a tükröződések mindig is izgatták az ember fantáziáját, és ennek egy jó példáját látjuk. Köszönöm szépen, három csillag, és megvan a leckemegoldás is. (hegyi)
értékelés: