10. Házi kedvenc

Ragadózó tekintet

A harmadik feltöltött fotóm ebben a kategóriában. Éppen madarat látott repülni az égen Pepe cica és nagyon koncentrált én meg próbáltam elkapni a pillantását.

Az Úr a háznál én vagyok

A második fotóm Pepéről . A háttér itt sem az igazi, sajnos egy seprű belógott a képbe. Photoscapem van minden fotómon ezzel próbálok javítani, kicsit elmostam a háttért. Egy sima kis egyszerű Samsung masinával fotóztam portré módban.

Őfelsége Pepe

Igazi macskarajongó vagyok. Két cicánk van. Pepe egy éve lakik velünk. Hűvös, távolságtartó egyéniség, nem barátkozik mindenkivel, csak ritkán hízeleg, eljátssza a felséges urat. Ettől függetlenül imádom. Ez a fotó tegnapi napon kora este fél 8 magasságban készült, már lemenni készült a nap, jók voltak a fények. Tudom a háttér nem az igazi, de nem tudtam rávenni őfelségét, hogy máshol "pózoljon". A fotó kedvéért négykézlábra ereszkedtem,jól bele is tört a fű a nadrágomba de talán megérte. Canon D450 DSLR géppel manuális beállítással készült a fotó.

Nehéz az élet

Bár nem házi kedvenc, de mégiscsak állat, így ebbe a leckébe szántam. A jordániai Rum Vádi egyik tevéje szerepel a képen, és bár itt nem látszik, de vakarózott. Azok alapján, amennyi a képen látszik, azt hihetnénk, csak pihen, fejét a csőnek vetve – ezért is adtam ezt a címet.

Ez így kevés, nincs megoldva. Zavarosak az árnyékok, nem érteni, mi van az állattal, a környezet se érthető igazán, hogy mi az, cső, vagy korlát, szóval ez nem jön be. (hegyi)

Házi kedvenc

Értem a viccet, hogy házi kedvenc, de ez nem az, bele lehet a természetfotóba tenni. A pillanat jó, az is jó, hogy ebben a barnás színben van az egész, a föld és az állatok szőre jól működik. Fentről mindenképp levágnám azt a fél ujjnyit, amivel elérhető lenne, hogy bal felül az az új mintázat már ne legyen benne, nyilván ez átrendezné a súlypontot, ezért utána kell menni ennek a többi széleken is, de a kép jó. Azt nem tudom, hogy ha kevésbé erős a clarity, hogyan nézne ki, mert most határán vagyunk a hihetőnek. (hegyi)
értékelés:

4 Macska

Bizisten négyen ültek ott amikor elsütöttem, csak van egy kis lemaradás a lenyomás meg az exponálás között. Azért részlegesen így is rajta van a negyedik.

Hát, igen, erről beszéltem, a technika. A macskák esetén gyors mozgásokra lehet számítani, ezért ha ebbe még az is beleszól, hogy a gép nem egyből kattint, akkor az lehet a megoldás, hogy egyrészt ezt belekalkulálod, másrészt valamivel megpróbálod őket egy helyben tartani. Ha ismernek téged, akkor könnyebb, pisszegéssel, cicegéssel llehet őket iránítani valamennyire, vagy az ősi módszerrel, a szárazkajával. Ha van segítőd, akkor amíg te beállítod a géped, ő etet, nem kell sok, pár szem csodákra képes, és te meg akciókészen exponálsz. Ha nincs segítő, akkor ha van állvány és távirányító, akkor az pótolhatja a segítőt. Ha ez sincs, akkor szerencse kell. És türelem. Jó ez a helyzet, a kis maradék fonalból csinált teknőcszín cicák mintakeveredése az, ami a lényege ennek, ha valahogy rázoomolsz, akkor ez még határozottabban lehet jelen. (hegyi)
értékelés:

Csendélet

Örülök, hogy újra látlak, ha macska formában is, és remélem újra fel tudjuk venni a szálakat és nekifogni a fotózásnak, feladatoknak. Nyilván a szőnyeg is hozza, hogy van ennek a képnek egy enyhe keleties behatása, azt nem tudom, hogy a helyszín mi lehet, érdekes ez az üveg szerkezet. Nem könnyű a macskafotózás, bár elsőre annak tűnik, hiszen ők aztán tényleg szeretnek elképesztő helyeken pihenni, és ebből a lazulásból mindent kihoznak, amit csak lehet. Irigylésre méltó tőlük ez, de azt tudni kell, hogy elég egy hangosabb nesz, és máris felpattannak, szóval óvatosan kell a fotósnak megtalálnia a jó pozíciót. Valójában nem sok mindent lehet azzal csinálni, hogy most épp a fekete az, aki bebújt az árnyékba, kevés a fény rajta, de a forma kábé megvan. És persze, vannak technikai kérdések is, erről régen is beszéltünk, hogy lehet érdemes lenne egy frissebb modellt találni a kamerák között, ami képes bánni a dinamikakülönbségekkel úgy, hogy közben a zaj se megy az égbe. A kompozíció érthető, az is, miért innen fotóztad, amivel előrébb lehet lépni, hogy egy ilyen téma esetén, ha ez egy visszatérő helyszín, hogy lehet azt megoldani, hogy úgy helyezkedj el, hogy azzal ne zavar el a macskákat. (hegyi)
értékelés:

A Tatai Vár egyik macskája

A macska kedves, és a háttér nagyon jó ezekkel az elmosott füves részekkel, ahogy váltakoznak. Ami a problémám, az a tönk itt a kép elején, amit látom, hogy igyekeztél kevésbé hangsúlyossá tenni a mélységélességgel, de nagyon erős így is, erősebb a macskánál. Két eset van. Az egyik, hogy úgy komponálsz, hogy valahogy kiadja azt, hogy arra várjunk, felugrik-e rá a macska, ehhez hátrébb kell menni picit, és lejjebb biccenteni a kamerát. Vagy vársz. Idő, idő, idő. Ez mindig fontos. Vársz, próbálsz kapcsolatot teremteni a cicával, hátha eléred, hogy felugorjon, vagy odébb fáradjon. Tudom, a nem háznál élő macskák nem mindig barátságosak, sokszor megriadnak, van rizikója, de azt kell elfogadni, hogy a képen csak az van, amit belekomponáltál, a környezet, az, hogy mi volt előtte, az nincs itt. Vagyis annak a miértje nincs a képen, hogy mi az oka, hogy ő fotóra került, miért itt és így. Valamiért fontos volt neked, hogy ő képen legyen, de ezt a valamit nekem is éreznem kell, a nézőnek. (hegyi)
értékelés:

Hócica

Éppen a madáretető vendégeit fényképezgettem, amikor őkelme is hancúrozni kezdett a friss hóban. A kép akkor készült, amikor éppen a fákon csirimpoló cinkéket leste mögöttem. Technika: f/4.8, 1/2000 sec záridő, ISO 1400, 300 mm, kézből fényképezve.

Én ezt szeretem, nagyon jó fej macska ő, ha még egy picit lejjebb vagy, még erősebbek az arányok, hogy a hórengetegben hogy létezik ez a cica, mondjuk akkor talán a környezetből is több jönne, érdemes ilyenkor amennyire lehet, ábrázolni azt a sok sok havat, ami őt körbeveszi. Mondom, amennyire lehet. Más a helyzet viszont a színekkel. Ezt a kékes, picit zöldet is tartalmaző színeltolódást utómunkában ki kell korrigálni, mert a hó nem kék, és a dolog így befejezetlen. (hegyi)
értékelés:

Misa lyukkamerával

Lett egy lyukkamera objektívem, már ha lehet ilyet mondani, a sonyra lehet feltenni, érdekes darab. Kimentünk az első hóba Misával, nem maradtunk soká, mert a hó hideg.