4 Macska

Bizisten négyen ültek ott amikor elsütöttem, csak van egy kis lemaradás a lenyomás meg az exponálás között. Azért részlegesen így is rajta van a negyedik.

Hát, igen, erről beszéltem, a technika. A macskák esetén gyors mozgásokra lehet számítani, ezért ha ebbe még az is beleszól, hogy a gép nem egyből kattint, akkor az lehet a megoldás, hogy egyrészt ezt belekalkulálod, másrészt valamivel megpróbálod őket egy helyben tartani. Ha ismernek téged, akkor könnyebb, pisszegéssel, cicegéssel llehet őket iránítani valamennyire, vagy az ősi módszerrel, a szárazkajával. Ha van segítőd, akkor amíg te beállítod a géped, ő etet, nem kell sok, pár szem csodákra képes, és te meg akciókészen exponálsz. Ha nincs segítő, akkor ha van állvány és távirányító, akkor az pótolhatja a segítőt. Ha ez sincs, akkor szerencse kell. És türelem. Jó ez a helyzet, a kis maradék fonalból csinált teknőcszín cicák mintakeveredése az, ami a lényege ennek, ha valahogy rázoomolsz, akkor ez még határozottabban lehet jelen. (hegyi)
értékelés:

Csendélet

Örülök, hogy újra látlak, ha macska formában is, és remélem újra fel tudjuk venni a szálakat és nekifogni a fotózásnak, feladatoknak. Nyilván a szőnyeg is hozza, hogy van ennek a képnek egy enyhe keleties behatása, azt nem tudom, hogy a helyszín mi lehet, érdekes ez az üveg szerkezet. Nem könnyű a macskafotózás, bár elsőre annak tűnik, hiszen ők aztán tényleg szeretnek elképesztő helyeken pihenni, és ebből a lazulásból mindent kihoznak, amit csak lehet. Irigylésre méltó tőlük ez, de azt tudni kell, hogy elég egy hangosabb nesz, és máris felpattannak, szóval óvatosan kell a fotósnak megtalálnia a jó pozíciót. Valójában nem sok mindent lehet azzal csinálni, hogy most épp a fekete az, aki bebújt az árnyékba, kevés a fény rajta, de a forma kábé megvan. És persze, vannak technikai kérdések is, erről régen is beszéltünk, hogy lehet érdemes lenne egy frissebb modellt találni a kamerák között, ami képes bánni a dinamikakülönbségekkel úgy, hogy közben a zaj se megy az égbe. A kompozíció érthető, az is, miért innen fotóztad, amivel előrébb lehet lépni, hogy egy ilyen téma esetén, ha ez egy visszatérő helyszín, hogy lehet azt megoldani, hogy úgy helyezkedj el, hogy azzal ne zavar el a macskákat. (hegyi)
értékelés:

Absztrakt Eszpresszonizm

A régiek zaccból jósoltak, mert nem volt tejszínük. Persze megint valami hasonló jóslás jön tőlem, mert nem voltam ott, szóval én lehet, hogy megpróbáltam volna fölé menni a géppel, (ki gépen száll fölébe, a költő is megmondta), és onnan nézni e térképet. És mehr lichthof, ezt is ismert valaki mondta, biztos igaza volt. Hiányollak ám a Térről rendesen. (hegyi)

Önárnykep napfogyatkozáskor

A háttér tekintetében ez a kép még felhőszerűbb, még légiesebb, akár a második világháborús filmhíradók is eszünkbe juthatnak róla. Viszont a figura szempontjából túl sematikus lett, az árnyék körvonalai nem adnak ki nagyon egyedi formát. Érdmes lenne ezzel még dolgoznod úgy, hogy megtartod ezt a hátteret, de azt még teszteled, hogy lehetne jelentése annak is, amit a test, a fej mutat. Az előző ebben az értelemben valamiért jobb. (hegyi)
értékelés:

Szelfi napfogyatkozáskor

Nem szelfi, ha megnézed a HetiHegyi adását, a szelfi lényege a pozőrség, a magamutogatás, a helyszín. De ez nem baj. A kép tetszik. Nagyon izgalmasak az árnyékokkal létrejövő formák. Olyan, mintha egy testesebb angyal várna, gondolkodna valami hegy tetején, hogy most akkor repüljön vagy se, és ha igen, merre. Jó meglátás, köszönöm. (hegyi)
értékelés:

362/365 ölelés az egészségért

A rendes esti naplemente nézésünk, a macskát persze nem hatja meg a naplemente, csak annyit lát hogy lehet jönni dörgölődzni.