Jó a cím, mert leírja azt egy szóban, amit az elemzésben most sok szóban fogok elmondani. Állatot fotózni sokkal nehezebb, mint embert, de általában az emberek meg azt gondolják, hogy könnyebb, hiszen az állat nem szól vissza és nincsenek elvárásai. Viszont ellenben a helyzet az, hogy amiatt nehezebb, mert ahhoz, hogy értékelhető kép szülessen, ahhoz az kell, hogy összpontosítsunk. Ne csak arra, amit látni akarunk, hanem a teljes összképre. Jó a két kicsi a párkányon, de az ablak kerete nem jó. Jó az ismerkedős jelenet is, de a környezet zavaros. Szóval csak annyit, hogy ezek is portrék. És azok a szabályok vonatkoznak rájuk, amik a portréra is. És a fő hibák is pont olyanok, mint a portrénál szokás - kivéve, hogy állatot nehezebb fotózni, mert nem ül meg nyugton a seggén, amíg mi bíbelődünk a masinával. Hát, ez van. (hegyi)