9. Csendélet

Reggeli a felvidékieknél

1/40, iso160, 3.8 Még régi kompakttal. (Vajon mire elég manapság) egy kompakt képminősége?

Elmúlás

Demeter szerette az elmúlást elszáradó, pusztuló olykor akár halott növényekkel ábrázolni. De sose keverte a kettőt. Az elszáradt, de még színes növény nem bírja a bebarnult, halott dolgot maga mellett. Nem ugyanaz a kvalitás, nem ugyanaz az esztétika. És én a mélységélességet se venném ennyire kicsire. (hegyi)
értékelés:

Szúrós ás csípős

Az ötlet, hogy vöröset a zölddel, vagyis komplementer színeket hozz össze egy képre, jó. Az is jó irány, hogy mindkettőt formailag is azonos irányban ábrázolj. A világításon és a háttéren azonban kéne dolgozni. Egyrészt ezek az árnyékok, főleg a növények belsejében okoznak gondot azzal, hogy feketére, sötétre és borongósra színezik át, fedik le a tárgyak eredeti élénk színeit. Másrészt az árnyék is sok. Ilyenkor kéne deríteni, tükröt vagy mást használni, hogy visszaverj a belső felületekre is fényt. A másik a háttér. Ehhez azért kéne keresni valami mutatósabbat, mert így olyan, mintha összegyűjtötted volna a csendélethez a tárgyaid és mint leltár szerepelnének, várva a valódi háttérre. Jó lenne látni ismétlést. (hegyi)
értékelés:

Növények két palackban

Sokat beszélgettünk erről a képről, sok próba készült vele, a többiek nem biztos, hogy tudják, hogy Olivér úgymond Látszótéren túl is tanítvány, és ez a kép mint egy munkafolyamat vége került fel ide. Kedvelem az üvegeket, a növényeket, de leginkább azt a párbeszédet, amit ez a két szereplő folytat. Olyan, mintha egy veszekedés kellős közepébe csöppentünk volna. (hegyi)
értékelés:

Árnyékban a napsütésben

(Tudom, az önkép lenne az első lecke, viszont több mint egy órás állványról, időzítővel való próbálkozás után rájöttem ez nehezebb mint gondoltam. Igyekszem pótolni.)
Amatőr fotós SEM vagyok, csak néha rájövök ,hogy jó kikapcsolódást tud nyújtani a fotózás. A fényképem elgondolkodtatott, hogy mi tudatos és mi nem. Azért készült a kép mert tetszik a szalmababa és a növény harmóniája (szerintem abban vannak), amelynek bemutatásához itt kellemes fényt és hátteret vettem észre. Igen, "vettem észre" mert hogy nem tudatos beállítás volt a természetes fény és a háttér. A szalmababa és a növény társítása tudatos volt, de nem a kép kedvéért. Ahogy a cím is utal rá, számomra jelentése van annak, hogy a babára árnyék vetül. Nagyjából így érzem magam az utóbbi időben. Ezért is írtam fentebb, hogy elgondolkodtatott a saját képem, hogy mennyire tudatos pl. a baba árnyékban való elhelyezése. Lehet tudat alatt helyeztem oda? Technika: Nikon D3100, 300mm (Sigma)