9. Csendélet

Low key fény

Ez a kép egy kísérletnek indult. Szerettem volna egy nagyon sötét tónusú (low key) csendéletet készíteni. A teljesen világos szobában készítettem egy minés sötétebb sarkat és aegy fénycsík beengedésével addig játszottam, amíg el nem értem, hogy a pohár nagyon szép körvonalát körbe nem rajzolja. Canon, sigma 85mm, természetes fény.

Nyári napfény

Készítettem egy csendélet kompozíciót, hogy a nyári délutáni fényjátékot bemutassam általa. A képe a kertemben készült, természetes fényt használtam, canon, 70-200-as obival.

Kerti csendélet

Kedves Erika, üdv a téren! Hangulatos ünnepi csendéletet raktál össze, van benne valami képeslapszerű. Néhány tanács. Az egyik, hogy a hó nagyon becsapós tud lenni, a szemünk magától korrigálja a színeltérést, de ezt a kamera, főleg, amikor kevert fények vannak, nem tudja megcsinálni, csak ha te beállítod, mi legyen a fehér. Most van egy kékes eltolódás, és jóllehet ezzel a hideget akartad ábrázolni, de ez a kékes hó szín, ez nem nagyon előnyös. Törekedni kell arra, hogy a hó fehér maradjon. A másik, hogy a kábellel valaminek kellett volna történnie, az ott zavaró hátul. És ami a kompozíciót illeti, a hóvirág dísz mellett elég kevés a hely, ott több kéne, felül meg sok maradt, abból kevesebb is elég lenne. Érdemes ezekkel játszani, kísérletezni. És várom tőled a bemutatkozó első lecke megoldását is. (hegyi)
értékelés:

téli álom

felhagyott építőanyagok és lábbelik rendezett rendezetlensége

István, ez talált kép és rendezetlen, nincs átgondolva az üzenet, ezért a formák is esetlegesek, és nem áll össze. Lehetne akár csendélet is, de most ez még messze jár. A csizmák a legérdekesebbek, a szürke csövek is beleférnek, a rozsdás szög már nem, és a könyökcsövek se kellenének. Ki kell mondjam, hiába tudom, hogy nehezen fogadjátok el, sőt, van, aki kifejezetten hisz az ellenkezőjében, de nincs olyan, hogy egy talált kép úgy jó, ahogy van. Ahhoz a szerencse olyan szintje kell, amire nincs idő elég, hogy kivárjuk. A képkészítő rendező is kell legyen egyben, ezt butaság elutasítani vagy feladni, hiszen ha már képkivágást csinálsz a valóságból, akkor eleve rendezel, tehát ha ezt elfogadod, akkor nincs már alapja, hogy valami áhítattal közelítsünk ahhoz, hogy a sors vagy a véletlen hogyan sodort épp egybe tárgyakat. (hegyi)

Chillám az asztalon

Ezt a képet a chili termelő barátomtól kapott paprikakbol alkottam meg. A vignettalas és a túlhuzott színek az elgondolás részét képezik.

A vignettálás sok. Akkor csinálják ezt, amikor a kompozíció nem akar összeállni és ezzel húzzák egybe. A túlhúzott színekkel nincs bajom, de a színhőmérsékletet nagyon sárgába vitted, így olyan, mint amikor a rádión minden egy hullámhosszon akar szólni. Csináltam egy verziót, hogy lásd, ha kevésbé sárgás, jobban kiugrik a téma a háttérből. A tárgyak kérdésesek nekem. Maga az asztal mondjuk oké. A fonott tál is. De a méretéhez képest kevés a paprika. Dúsabbnak, a tálról szinte lefolyóbbnak kéne lennie, nem ennyire kínosan szabályosnak, mert így nem tud érvényesülni a paprika. És közelebb kell menni. Aztán ott a két befőttes üveg. Nem értem, minek. Nincsenek rendesen bevilágítva, nehéz is lenne, így meg nehezen érteni, hogy ez most akkor egy paprika csendélet akar lenni, vagy szociográfia. A csendélet lényege nem a mértan. Sőt. Komponálni kell, de kerülendő, hogy valami ennyire kiszámított legyen. Engedd el magad, szerezz még háromszor ennyi paprikát, a színekkel is dolgozz, nem csak sárga meg piros van, és rendezd úgy össze csak a tállal, hogy arról ömöljenek a paprikák, hogy bele akarjak harapni, hogy dinamika legyen. Felejtsd el, hogy mértanilag akarod elrendezni, az nem jó. Nem biztos, hogy ezt így, fentről lehet jól megoldani. Ismétlést kérek. (hegyi)

Orgonavirágok

Az ötlet jó. Fenn sok, lehet belőle vágni rendesen. De ez egy nyisszantás, megvan. Ami probléma, az a jobb oldala. Ha tudom, hogy ennyire kopogósan kontrasztosat akarok, akkor ennek megfelelően kell világítani. Gondolom, nem volt más, mint a bejövő fény. Ez ilyenkor kevés. Valami kis lámpával a jobb oldalának is kell adni, mert ha nem, akkor így járunk, mint itt, hogy egybeolvad a háttérrel. (hegyi)
értékelés:

Kiscsokor 2

Ezzel a képpel már több bajom van, nincs annyira átgondolva és a kivitelezése sem olyan perfekt, mint az előzőnek. Egyrészt ha már buborékos a víz, akkor az kell, hogy látsszon is, most a pohár el van maszatosodva. Másrészt ha a háttér ilyen határozottan tónust vált, akkor ezt figyelembe kell venned abban, hogy hova helyezed a fő motívumot és miért. És ha úgy kapja a fényt, hogy árnyék is jelentkezik, akkor azt így nem jó elvágni, mert így értelmetlen kosz hatása lesz. (hegyi)

Kiscsokor

Azt kell mondjam, hogy ez egy szinte tökéletes csendélet, egy-két apróságtól eltekintve teljesen rendben van, ahogy a képet elkészítetted. Örülök annak az optikai megfigyelésednek, hogy a határozott fekete fehér háttér miképp fordul meg a vízzel teli pohárban, és ehhez a kis, talán margaréta virágocskák kedves ellenpontot, díszítést adnak. Az egyik, amin finomítani lehet, hogy az épp a határvonalra eső virág fejét külön érdemes lett volna megvilágítani, mert az most nagyon bebukik. A másik pedig az, hogy oldalirányban több teret adtam volna, esetleg az asztallapot is jobban bevonva a játékba. (hegyi)
értékelés:

Virágok

Világításilag nincs ez a kép megoldva. A váza jó, virágok jók, a sötét háttér is jó, a fények nem jók. Jobbról jön egy nagy fény az ablakból, de hiába magyarázom el a derítés fontosságát, mégsem csinálod, nem alkalmazod. Ha nincs profi lámpád nem baj, mert ez megoldható máshogy is, a saját trükkjeidre neked kell rájönnöd. Lehet ez egy íróasztal lámpa, tükrök, alufólia, az ördög tudja még mi, de az biztos, hogyha csak az ablakból érkező fényt használod, az nem lesz jó megoldás. Láthatod mekkora brutális különbség van a kép jobb és baloldalán szereplő virágok között, és azt is láthatod hogy a növény szárai összeolvadnak a háttérben. A tárgyak és az ötlet rendben van, bár azt a kis virágocskákat ott középtájon kivenném, semmi szükség rájuk, ez az öt virág elég lenne, viszont ismétlést kérek jó világítással. (hegyi)

NDK

Két képet is kapunk, a szituáció hasonló, ahogy a cím is mondja, itt egy retro történetet látunk. Az ilyen tárgyak egy képen való szerepeltetése esetén az a kérdés, mit mivel rakunk össze. A fényképezőgép és a kisautó még hagyján, de hogy kerül oda a hajszárító? Az nem működik, hogy tetszőleges tárgyakat viszonylag mértani rendbe állítunk. Azt gondolom, hogy ha megvannak ezek a tárgyak még neked, próbálj úgy dolgozni velük, hogy csak egy egy tárgyra fókuszálsz, egy tárgy a főszereplő, és a környezetét megpróbálod történetmesélés módján elképzelni. Ismétlést kérek ha lehet. (hegyi)

Száraz rózsák

Kísérletezgetek. Keresem azt a megvilágítási formát amit az orchideák elemzésénél javasoltál Zsolt - de most az orchideákat nem lehet fotózni, mert virágoznak :)

A kérdést magadnak kell megadnod, hogy mi az, amit el akarsz mondani. Ez fogja azt kihozni, hogy mennyi fény kell, hogyan legyen ez ábrázolva. Nem fordítva. Én most nem tudom, mire megy ki a fuvar, mert nagyon sematikus így a fény. És a váza nagyon konkurál. (hegyi)

Rózsák

(Illusztrációnak töltöttem fel volna leginkább egy Ahmatova vershez)

Anna Ahmatova:
Ébren

Elmúlt az idő is, a tér is el,
a fehér éj, éles fényeivel,
kristályban a nárcisz az asztalodon,
a szivar meg a füstszalagok,
s a tükörlap, ahol mint tiszta tavon,
arcod még visszaragyog.
Elmúlt az idő, a tér is el.
Te se tudsz segíteni semmivel.

Az jó, hogy a verset is megadod, mert így tudok arról beszélni, mi az illusztráció lényege nekem. Valamit ki kell halászni, valamit, ami képnyelven is elmondható, ez az alap. De nem a legközhelyesebb részét, mert az giccsbe fog vinni. Az elmúlásra nem lehet így reflektálni, ahhoz képileg kell elvontabban fogalmazni, nem ilyen direkten ábrázolt tárgyakkal. Lehet a szivarfüst és egy nárcisz - nem rózsa! - és az adhat elég jó támaszt a versnek, de ez egyéni, kinek mi. Ami a képet illeti, így ez nem tud nekem működni, mert bár a rózsák szépen halnak meg, de a csipketerítő gáz. (hegyi)