14. Riport

A kép alapvetően jó, nincs vele semmi problémám, de önmagában nem képes ábrázolni egy helyzetet, ha képekkel akarod elmondani, amit leírtál, akkor ennek sorozatnak kell lennie. Most azt látni, hogy egy temetőben egy csoport sétál és koszorúkat visznek, de hogy ez hol van és hova mennek, az nem derül ki. Persze lehet egy képpel is, ha megvan a sírhely, ott készíteni a képet, hogy látszódjon az esemény is, és az is, hogy ez kinek a sírja, de nem könnyű, hogy meglegyen a pillanat. (hegyi)
értékelés:

Nagyon köszönöm, hogy állóképekben is megörökítetted ezt a szituációt, fontos dokumentumot hoztál létre ezzel. Jók a pillanatok, jó a nézőpont. Annak is átad valamit, aki nem volt ott. (hegyi)
értékelés:

Mariann, te az elkötelezettséged által pontosan tudod, hogy minden közlésnek van állásfoglalása is, és itt is fontos lenne ez. Amit mutatsz, az egy képsor, egy műveletsor, de a szűk kompozícióval levágtad róla a környezetet, így azt is, hogy miért is sodor valaki cigarettát, miért nem készen veszi meg. Márpedig ez fontos. A másik, hogy hiányzik a sztori eleje. A zsák, amiben a dohány van, az eszközök, papír, szóval a nekikészülés. A harmadik, és ez talán a legfontosabb, mert ez az, ami most köztem és a képsor között van, az az utómunka. Szeretsz mindenféle texturális effektet használni, és én csak reménykedhetek abban, hogy mihamarabb kiszeretsz ebből, mert ezek giccsek, igazából nincs létjogosultságuk. Itt most nyilván azt nem tudom egy az egyben eldönteni, hogy ez is ilyen effekttel van összekenve, vagy valami technikai baj van vele, de kapott az egész egy fátyolként rátelepülő zajt, ami elveszi az egész komolyságát. Ha van kedved, érdemes lenne ezeket megfontolni és esetleg újra megcsinálni ezt a képsort. (hegyi)

Tamás, nem tudok elmenni szó nélkül amellett, hogy azért itt van pontatlanság a kompozíciókban, nem is kevés. Már rögtön az első képnél ez az esetlenség ezzel a dőlő horizonttal nekem nem nagyon indokolt. Most a világításról, vagy az utómunka hiányáról nem is beszélek, de annyira bántja a szemem ez a ferdeség, nem látom az indokát. Ez most így nekem, mint kezdő kép már rögtön kérdésessé teszi a folytatást. A következő képnél is érzek egy ilyesmi féle ferdeséget. Viszont ez izgalmasabb kép, de a kép kivágással megint nem tudok mit kezdeni, mert oldal irányban nyitott tereket és félbehagyott testeket hagysz, és ez számomra nem világos, hogy miért történik. A harmadik képnél ugyanez a problémám, a kép bal oldalán vagy egy farönk, ami mellett megint ellátunk, és ez sem igazán segíti azt, hogy ezek a formák a megfelelő módon jelenjenek meg, miközben van ez az éneklős helyzet, és ez szerintem egy eléggé érdekes helyzet lehet, van szürrealitása. Az utolsó kép egy táncos mulatságot mutat, itt meg nem vagyok róla meggyőződve, hogy kivártad a megfelelő pillanatot. Értékelem, hogy felálltál a padra, de mégis, valahogy ez az egész befejezetlen. Ez egy jó dolog lenne, hogy ezeket a nyugdíjas találkozókat úgymond megőrizni, nem csak dokumentálni akár, de még a dokumentálás is szerintem helyén való lehet, ugyanakkor én azt is hozzátenném, hogy tőled szokatlanul sok most a formai probléma. Nem nagyon értem, hogy mi az oka annak, hogy nem pontosítottad ezeket a dolgokat előre magadban. (hegyi)

Kedves Sándor, nagyon örülök, hogy bár noszogatásra, de azért szép lassan érkeznek ide a képek. Egyrészt azért örülök, mert nagyon határozott képi világod van, és határozott véleményed a világról a képek által, és ezt én jónak tartom. Akkor is, ha nem biztos, hogy mindig igazad van, de legalább azt határozottan. Azért mondom ezt így, mert ha nézzük ezeket a tehetségkutatókat, mindig az nyer, aki akár egy kicsit pofátlanul, de oda tud állni, és akár kicsit hamiskásan is, de tolja izomból. Nem biztos, hogy az áriázó énekesek azok, akik elviszik a pálmát. Ennél a képsornál is ezt érzem, hogy minden egyes képbe bele tudok kötni, ha akarok, mert mindegyik képnél lehet azt mondani, hogy miért nincs ott a feje, vagy miért nincs befejezve mondjuk az oszlopsor, de most nem akarom sorolni neked, hogy melyik képnél milyen megoldásokat lehetett volna csinálni, ugyanakkor nagyon határozott, erős, és dübörög ez a képsor. És ez jó, mert nyilvánvaló, hogy a meló is ilyen volt. Gondolom, hogy ennek nem csak hangja volt, hanem mindenféle más élményt is felidéz. Amivel nem értek egyet, és ezt többször mondtam már másnak is, ez pedig a keretezés. Nem értem, hogy itt miért kell ez a fekete gyászkeret, remélem, hogy nem lett senkinek semmi baja, bár most már sejtem, hogy amit egyszer beküldtél egy képet, ahol bibis lett az ujjad, az valószínűleg itt történt a bibisség. Szóval jó kis sorozat ez, nekem tetszik, függetlenül attól, hogy lehet, hogy ki lehetne hagyni egy-két képet belőle. Ha gondolod, végigmehetünk így is: Az első kép nekem tetszik, és működik. A második adja magát, ebben abszolút jó. A harmadik is egy jó ábrázolás. A negyedik is működik nekem a sörözéssel, hogy te felmentél a magasba, és ők félnek, hogy rájuk esel. Az ötödik kép nekem kihagyható lenne, ez önmagában nem annyira izgalmas, hogy a fényhídra hogyan szerelik a lámpát. A hatodik inkább izgalmas, ez a fickó a rövidnadrágjában egészen elképesztő. A hetediken ez a mászás és küzdelem megint nagyon jó. A téma kihelyezésével a jobb alsó sarokban megoldottad a másik képet is, de azért én azt mondom, hogy a kettőből valamelyik, mert mind a kettő nem biztos, hogy működik. És ha már választani kell, akkor akármennyire is vérzik a szívem azért a szép felhőért, nekem mégis az az erősebb, ahol a két fickó van, és nem az, ahol egyedül mászik. Aztán jó ez a megörökítem ezt az egészet, és itt áll ez a csávó, és csinálja az emlékképet a mobiltelefonjával. Ami utána történik, nekem öncélú, ez a vastraverzes ügy, hiába erős maga a forma, valahogy kiesik ebből a történetből, amit eddig kapunk. Az önkép mindent visz, 10 pont, Sándor a guillotine alatt. Amit utána kapunk a pihenő fiúval is működik. És a befejező kép is jó. Talán a sorrenden változtatnék, lehet, hogy azzal fejezném be, aminél mobiltelefonozik a srác, és fotózza a színpadot, mondván, hogy ott a kész munka. Szóval, ez egy 3 csillagos leckemegoldás, kihagyni még mindig lehet a sorból, meg a sorrenden változtatni is lehet. Nekem tetszik a tónusa, határozott, karakán, van töke, úgyhogy jó! (hegyi)
értékelés: