Tamás, nem tudok elmenni szó nélkül amellett, hogy azért itt van pontatlanság a kompozíciókban, nem is kevés. Már rögtön az első képnél ez az esetlenség ezzel a dőlő horizonttal nekem nem nagyon indokolt. Most a világításról, vagy az utómunka hiányáról nem is beszélek, de annyira bántja a szemem ez a ferdeség, nem látom az indokát. Ez most így nekem, mint kezdő kép már rögtön kérdésessé teszi a folytatást. A következő képnél is érzek egy ilyesmi féle ferdeséget. Viszont ez izgalmasabb kép, de a kép kivágással megint nem tudok mit kezdeni, mert oldal irányban nyitott tereket és félbehagyott testeket hagysz, és ez számomra nem világos, hogy miért történik. A harmadik képnél ugyanez a problémám, a kép bal oldalán vagy egy farönk, ami mellett megint ellátunk, és ez sem igazán segíti azt, hogy ezek a formák a megfelelő módon jelenjenek meg, miközben van ez az éneklős helyzet, és ez szerintem egy eléggé érdekes helyzet lehet, van szürrealitása. Az utolsó kép egy táncos mulatságot mutat, itt meg nem vagyok róla meggyőződve, hogy kivártad a megfelelő pillanatot. Értékelem, hogy felálltál a padra, de mégis, valahogy ez az egész befejezetlen. Ez egy jó dolog lenne, hogy ezeket a nyugdíjas találkozókat úgymond megőrizni, nem csak dokumentálni akár, de még a dokumentálás is szerintem helyén való lehet, ugyanakkor én azt is hozzátenném, hogy tőled szokatlanul sok most a formai probléma. Nem nagyon értem, hogy mi az oka annak, hogy nem pontosítottad ezeket a dolgokat előre magadban. (hegyi)