Egy kép, amihez még nem érkezett adás, egy érdekes szituáció azért, mert már találkoztam ilyen képpel, de akkor sem értettem a megfejtését, aztán a kommentároknál megvilágosodtam, hogy ez deszkás srácoknak a szokása, hogy a használt, vagy már használatba nem fogható cipőjüket összecsomózva a fűzőnél földobják a villanyzsinórra, és ott lóg. Ez egyfajta mementó, emlékállítás annak a cipőnek. Ezt a részét most már értem, nekem ehhez kellett segítség, mert a mi korunkban ilyen nem volt, és köszönöm azt, hogy a kommentároknál ezt megkaptam, talán Viki is hozzátehette volna a leiratban, hogy az éltesebb korosztály is meg tudja ezt fejteni. Ez csak egy kérdés, mert ettől függetlenül is kell tudnunk a képpel mit kezdeni. Jelen pillanatban a kompozícióban lehetett volna ezzel játszani, hogy ezt a két fekete flekket, ami a cipővel létrejön, és a holdnak a formáját valahogy úgy beállítani, hogy ebből valamilyen kompozíció kijöjjön. Most ez eléggé esetleges, de vehetjük úgy is, mintha valaki égifocit játszana, és bele akarna rúgni ebbe a labdába egy láthatatlan test. Ez is egy érdekes asszociációs forma. Nagyon kell az a Hold, mert anélkül értelmezhetetlen lenne, miért ilyen a színvilág, miért kék. Aztán a „feldobta a tappancsot, bakancsot” egy nyelvi kifejezése az elmúlásnak a búcsúnak, és nyilván erre is utalhat ez a kép. A kivitelezésnél pedig figyelembe kell vennünk azt, hogy ki milyen technikai lehetőségekkel bír, az tudja megoldani képileg. Ha jól látom, itt valami kis villantás, valamennyi vaku talán használatba került, mert a cipő talpán is vannak részletek, én ennek örülök, hogy nem csak két fekete flekket látok, hanem valamennyi részlet maradt ebben a képben. Mindez mellett én azt is gondolom, hogy magára erre a Tisztelet, búcsúzás, gyász leckére lehet, hogy valamit még hozzáraktam volna, ami esetleg utal erre a deszkás üzenetre. Így most azon kezd el az ember filózni, hogy most vajon Viki arra a verbális poénra utazott, ami a „feldobta a talpát”c. poén, vagy pedig arra utazott, ami ebből a deszkás gesztusból adódik. Nem tudom, és ezt most nem is tudom eldönteni. Ha problémám van a képpel, akkor ez, mert ez nem egyértelmű számomra, ezzel kellene valamit kezdeni. Szeretném azt, Viki, ha saját élményekkel dolgoznál. Úgy érzem, hogy kicsit óvatosan fogsz ezekhez a leckékhez, és általánosítások jönnek a képekben. Én Vikire vagyok kíváncsi, hogy Viki mit mond, hogy Vikinek mik az élményei ezzel a kérdéskörrel, hogy tisztelet, búcsúzás, gyász. Kevéssé tartom valószínűnek, hogy ez a Viki cipője lenne. (hegyi)
értékelés:

Nagyon örülök annak, hogy Viki elkezdett ezzel a feladatsorral játszani, és elkezdte megoldani a házifeladatokat, már a harmadik képnél tartunk, igaz, a második hiányzik nekem a sorból, de remélem mihamarabb megkapjuk azt is. Érdekes megoldása ez az egész alakos portrénak, mert az egész alakból most is csak egy fejet kapunk, a többi egy ágytakarószerű valamivel be van bugyolálva, ettől van egy kicsi Aladdin-érzetem, hogy jön a Dzsinn, és kiszabadul ebből a pongyolából. Érdekes a megoldás. Amivel kevésbé tudok egyetérteni, az a technikai játék. Nem teljesen értem, hogy miért kellett a hátteret ennyire szétroncsolni, szóval ott van valami vacakolás. Ahogy látom, ez egy külső térben elkészített felvétel, a nap nagyon erősen tűz Viki szemébe, ezért nagyon erősen kell hunyorogjon, így a szemét nem is nagyon látjuk, és nagyon karakteresek lesznek az árnyékok által az arc vonalai. Nem mondom, hogy nagyon kegyes ez a világítás. Mivel ez egy külső térben készült, gondolom minden vicek-vacak lehetett a háttérben, és ezt meszelte ki Viki, vagy aki neki ebben technikailag segített, de ez nem lett annyira sikeres, elég foltos. Másrészt azt sem értem, hogy miért a fehér a fehérrel akar megjelenni, miközben az arc színes. Olyan érzésem van a kép láttán, mintha Viki fejét belemontíroztuk volna egy ilyen fehér helyzetbe. Különböző weboldalakon lehet ilyen vicceket látni, hogy valami híres embernek a fejébe bele lehet aplikálni a sajátunkat, és akkor mi, mint az a híres ember jelenünk meg. Most is ez az érzés jön le, mert a fej annyira különválik a testtől, ami nagyon idegen. Az egy másik kérdés, hogy mint egész alakos portré mit akar üzenni Viki azzal, hogy a testéből semmit nem mutat meg. Szó lehet itt az elfogadásról, sok minden másról. Miközben az ötlet maga nem rossz, de a kivitelezéssel vannak problémáim, én el tudnám képzelni egy gyönyörű zöld mezőben leülve, és akkor nem kell vacakolni ezzel a háttérrel. Miért kell ennyire elidegeníteni a környezetet, miért nem szerepel a képen? Nem értem a magyarázatát. Ha utólagos technikai manipuláció, akkor azt tessék rendesen megcsinálni, akkor körbe kell rajzolni, kivenni ezt a hátteret, de nem nagyon látom értelmét, hogy miért kell úgy csinálni, mintha nem lenne. Én jobban örülnék egy olyan Viki portrénak, ami kevésbé csinált. Ismétlés. (hegyi)