Egy kép, amihez még nem érkezett adás, egy érdekes szituáció azért, mert már találkoztam ilyen képpel, de akkor sem értettem a megfejtését, aztán a kommentároknál megvilágosodtam, hogy ez deszkás srácoknak a szokása, hogy a használt, vagy már használatba nem fogható cipőjüket összecsomózva a fűzőnél földobják a villanyzsinórra, és ott lóg. Ez egyfajta mementó, emlékállítás annak a cipőnek. Ezt a részét most már értem, nekem ehhez kellett segítség, mert a mi korunkban ilyen nem volt, és köszönöm azt, hogy a kommentároknál ezt megkaptam, talán Viki is hozzátehette volna a leiratban, hogy az éltesebb korosztály is meg tudja ezt fejteni. Ez csak egy kérdés, mert ettől függetlenül is kell tudnunk a képpel mit kezdeni. Jelen pillanatban a kompozícióban lehetett volna ezzel játszani, hogy ezt a két fekete flekket, ami a cipővel létrejön, és a holdnak a formáját valahogy úgy beállítani, hogy ebből valamilyen kompozíció kijöjjön. Most ez eléggé esetleges, de vehetjük úgy is, mintha valaki égifocit játszana, és bele akarna rúgni ebbe a labdába egy láthatatlan test. Ez is egy érdekes asszociációs forma. Nagyon kell az a Hold, mert anélkül értelmezhetetlen lenne, miért ilyen a színvilág, miért kék. Aztán a „feldobta a tappancsot, bakancsot” egy nyelvi kifejezése az elmúlásnak a búcsúnak, és nyilván erre is utalhat ez a kép. A kivitelezésnél pedig figyelembe kell vennünk azt, hogy ki milyen technikai lehetőségekkel bír, az tudja megoldani képileg. Ha jól látom, itt valami kis villantás, valamennyi vaku talán használatba került, mert a cipő talpán is vannak részletek, én ennek örülök, hogy nem csak két fekete flekket látok, hanem valamennyi részlet maradt ebben a képben. Mindez mellett én azt is gondolom, hogy magára erre a Tisztelet, búcsúzás, gyász leckére lehet, hogy valamit még hozzáraktam volna, ami esetleg utal erre a deszkás üzenetre. Így most azon kezd el az ember filózni, hogy most vajon Viki arra a verbális poénra utazott, ami a „feldobta a talpát”c. poén, vagy pedig arra utazott, ami ebből a deszkás gesztusból adódik. Nem tudom, és ezt most nem is tudom eldönteni. Ha problémám van a képpel, akkor ez, mert ez nem egyértelmű számomra, ezzel kellene valamit kezdeni. Szeretném azt, Viki, ha saját élményekkel dolgoznál. Úgy érzem, hogy kicsit óvatosan fogsz ezekhez a leckékhez, és általánosítások jönnek a képekben. Én Vikire vagyok kíváncsi, hogy Viki mit mond, hogy Vikinek mik az élményei ezzel a kérdéskörrel, hogy tisztelet, búcsúzás, gyász. Kevéssé tartom valószínűnek, hogy ez a Viki cipője lenne. (hegyi)
értékelés:
Na végre megataláltam. Sokat kerestem. http://szakkor.estiskola.hu/2008/10/17/v...
Egyébként, én is köszi, Dani, hogy írtál. Írj még! :)
Kedves Mindenki!
Nem mertem értékelni, a képet, mert nem tudtam az alkotó "szándékát". Hogy honnan indult ez a szokás, arra már nem emlékszem. Én is tudtam, hogy bandák közötti lövöldözésekben, vagy drog miatt értelmetlenül, meghalt fiatalok, emlékére dobálják fel a cipőket, a barátaik, ott ahol meghaltak. Mint nálunk, az utak szélén látható koszorúk, örökméccsel.
Igazán szívbe markoló látni, egy-egy adott iskola, gimnázium közelében, a cipők sokaságát.