4. Fény és árnyék

Egy apró csillag a szobában

Új izzó került a lámpába, egy led változat. 22 es rekesszel 100 ISO val és 160 ad zár sebességgel ezt a mintát alakzatot tudtam létrehozni. A kép az eredeti vágott verziója, de csak a szoba két fala lett levágva, mely nem tett volna az öszképhez semmit.

Ne haragudj érte, de én ezzel nem tudok mit kezdeni, a leirat ellenére sem áll össze, mi az, ami miatt ez érdekes lenne. (hegyi)

Budapest

Te, ez is tetszik, nagyon jó világa van, érzed ezt jól, hogy mikor és mi működik, a csillár kifejezetten zseniális. Én vállalom a fejvesztést, ritkán teszek ilyet, de átteszem ezt leckébe, mert megérdemel 3 csillagot, és várom a folytatást. (hegyi)
értékelés:

Ambivalens

Szia Rita, ez egy jó meglátás a tér fényjátékával. A képarány jobb lenne a klasszikus 3:2-es formában, jobbról simán lehet vágni annyit, hogy kiadja. Ez a kép így is jó, mert jól játszik a térrel. Ami ilyenkor, ha színesben dolgozol megfontolásra érdemes, hogy például ehhez a színhez egy vörös kis labda ott a fényesebbik részeken a lépcsőn jól mutathatna, kimozgatna a dolgok természetes nyugalmából, szóval ilyen esetekben a színesnél jól működhetnek komplementerként, vagy más módon kiugró színek is. (hegyi)
értékelés:

Az ablakból

Tavaly októberi kép. Naplemente az emeleti szoba ablakomból. A kép telefonnal készült.

Kábé az igaz, ami az előző képedre. Baromi jó lenne ez a kompozíció, de 10 perccel korábban exponálva kábé. Jók a ritmusok, jó a lámpa, a drótok, minden adottsága megvolna, ha jól sejtem annak, hogy meglegyen, amit akarsz. Csak keresd azt, mikor jó ezt megcsinálni. És óvatosan a kontraszttal. Ezt talán a legkönnyebb ismételned. (hegyi)

Naplemente

Januárban készült a kép a rátkai határban. Telefonnal, állvány nélkül.

A demerung egy fontos pillanat, nem tart soká, pár perc az egész, reggel vagy estefelé, amikor kegyes a sors és szépek a fények. Itt most vagy az van, hogy az utómunkával lett ez kontrasztban annyira emelve, hogy eltűnik a finomsága ezeknek a fényeknek, vagy lekéstél róla. A kompozíció szép lenne, volna hangulata, de ennyire nem szabad keményre venni a dolgot, az érzelmei mennek tropára a helyzetnek. Szabad egy férfinak is, hogy legyenek érzelmei. Ha adódik, ismételj kérlek. (hegyi)
értékelés:

A székház ablakából

A munkahelyem épülete és annak nagy üvegfelületei nagyon megfogtak. Valószínűleg több képet is készítenék az épületből. Akár tekinthetjük ezt úgy is, mint egy tanulmány első kockáját. Sajnos a Canon 10-18 optikai hibái kiütköznek, ezért igen nehéz vízszintest, függőlegest találni. Arra jutottam, hogy a kép közepén lévő ablakkeretet teszem függőlegessé. Az utómunka nem profi szoftverrel készült, így annak lehetőségei behatároltak. (Technikai adatok: Canon D80, Canon EF-S 10-18, 4,5-5,6; beállítások: 20", F16, ISO 100)

Írod a kommentnél a berázást, valóban van némi csóvája a fényeknek, de engem ez bevallom, nem zavar igazán. A hely maga elég jó, van hangulata annak, amit mutatsz, érdemes lesz ezzel dolgozni, keresni modellt hozzá, aki ha jól látom, hogy ez valami folyosó vagy erkély vagy mi, ott megjelenhet, persze ebből most nem látszik sok, de nem baj, mert a tükör játék jól működik. Várom a folytatást. (hegyi)
értékelés:

Sziluett

Kedves ez nekem, emléket hoz elő Magritte L’empire des Lumières képéről, persze más ott a hangulat és más itt, ez északibb, hidegebb. Épített és természeti, persze formailag is nagyon jó, de igazán a hangulat, ami megfog, szóval köszönöm, ez nagyon jó lett. (hegyi)
értékelés:

Naplemente

Mészáros Péter képéről jutott eszembe ez a képem, gondoltam, megmutatom Nektek is.

Hol kezdjem, hogy mondjam, nehéz feladat. Mert vannak önálló részei a képnek, amik megállnak, jók, de egyben mégsem adja ki. A fő motívum a semmibe olvadó levélke. Ha akarom, a többi részhez képest ez hiba, merthogy nincs részlet már. Vagy ha ez a jó, akkor ehhez a többi rész túl konkrét és sok és kemény. Van valami hátterünk, ami jót is tenne, de nem értem. Határán van épp, hogy konkrét vagy sem, billeg. A másik a kép szerkesztése. Álló, ami lehetne jó, de sok az alja. Azok a bal alulról belógó mintha selyemfenyő tüskék, azok nem passzolnak. Szóval azt hiszem, hogy a főszereplő önmagában jó, és működik, így, ahogy van, de nem kéne nekem a háttérbe az a fa forma, és az alján se kéne a guzmis kupi. És akkor ha ezek nem volnának, igen szép lenne önmagában a növényke, a fénnyel. Van benne potenciál, ha tudod, érdemes lenne még dolgozni vele. Lehet kérni ismétlést? Azért is, mert ki kéne azt is próbálni, mi van, ha lejjebb vagy, mi van, ha feljebb, szóval izgalmas játék van ebben még. (hegyi)

mesekönyv

Lehetne akár illusztráció valami meséhez, valóban, csak valahogy nagyon szűkre szabott a hely, a tér, és emiatt lett az is gondolom, hogy fentről fotóztad a szereplőd, ami azonban ad egyfajta alávetettség érzetet, kialakít a néző és a modell között egy alá-fölérendelést, máshogy mondva a modell főszereplő kellene legyen, de ha fentről van fotózva, nem tudja a maga szerepét jól kifutni. Oké, nyilván a másik oldal, a túlpart zavaros lehetett, de ha a mélységélességet visszább veszed, mondjuk 5,6-ra vagy aköré, akkor már jobban leválasztódik a háttér. Az ötlet jó, szóval hajrá. (hegyi)
értékelés:

sár és jég

Az van, hogy az anyagszerűség ilyen esetben különösen fontos. Nem tarthatod ennyire sötétben az egészet, mert odavész a forma, a dolgok mélysége. Itt most szinte kivehetetlen, mit látunk, annyira bebukik az egész. Csináltam egy verziót, de igazából ezt ott a helyszínen kell ellenőrizni, és az utómunkával legfeljebb finomítani. Kérek egy ismétlést, úgy, hogy vedd figyelembe azt is, hogy a surlófény jó dolog, de tudni kell, hogy az a kicsinek látszó szintkülönbségeket is óriási szakadékká tudja mélyíteni. (hegyi)

Legenda

A képet nem én csináltam, az árnyékot én vettem - észre, utána a képet én csináltam

A kapott pót információk alapján tudom, hogy ez egy google maps bakiból jön, és abszolút átérzem, hogy ez olyasmi, mint régen a rövidhullámú rádiózás volt, pásztázni, zajokat, hangfoszlányokat, morze kódokat, számkódos adókat, szóval lehet ebben akár még egy tök jó új irány is, egyelőre így ez azonban még nem az. Dolgozni kell a méreten, a minőségen, és kitalálni, mitől lesz a tiéd. Mert ha túlcsinálod a manipulálást vele, akkor már valami imitációja lesz, lila. Ilyen az elforgatás is, én nem tenném. Van, ami akkor jó, ha az, ami, mert elég az önmaga őrülete, nem kell sokat belenyúlni. Az viszont biztos, hogy kell a környezetből, hogy értelmet is nyerjen az értelmetlenségben és véletlen hibában. (hegyi)

Kicsi

Próbálkozás a sziluett képpel.

Jó próbálkozás ez, szépen megvan, ami kell, de ha egy picit a szemére valami fénnyel rájátszol, az a sziluettben is jó lehet, ha van macskaszemünk, ami villan. És még egy ötlet. Kéne valami doboz, vagy könyvek, akármi, amiből egy nem nagyon magas emelvény készül, kis jutalomfalattal odaédesgetni rá - türelemjáték -, hogy az ablak pereme ne jelenjen meg, csak a kinti világ. Megsúgom, még nekem se sikerült tökéletesen ez a játszma, de érdemes rá időt szentelni. Azzal is lehet még játszani, milyen póz az, ami a legjellegzetesebb, akár mozdulat, figyelem, akár csak hogy kevéssé gubbasztva üljön, hát, ez se könnyű, tudom. (hegyi)
értékelés:

Nagyvárosi árnyékok

December elején már kevés a fény és sok az árnyék.

Kicsikét haragszom erre, kicsikét csapkodnék a tenyerecskéidre, műanyag vonalzóval, hogy ha már fény és árnyék, bassza szellő a térkő kockái maradjanak meg, és a bicaj árnyékát is kapjam meg, mert oké, Moholy-Nagyot szeretjük, de ha nem kapkodsz, akkor kivárható olyan fényállapot, amikor nincs ekkora különbség a csúcsfény és az árnyék között. Persze lehet, hogy az eredetiben megvolt ez, csak az utómunka lett ennyire darabos, ezt te tudod, de így most ez nem tud bevonzani engem. Pedig tudna, nem kéne sok. (hegyi)

Színpadon

Jó a meglátás, a helyzet, egészen érdekes az, ahogy létrejön ez az árnyjátékszerű szitu, kifejezetten tetszik. De van egy dolog, ami már nem először fordul elő, és ez valami utómunka probléma. Mintha nem lenne éles, mintha túl lenne húzva a kontraszt, vagy az élesítés, nem tudom, de valami nem stimmel. Ettől még 3 csillag, de Feri, járjunk ennek utána, mert a végeredmény akkor szuper, ha az utómunka is rendben van. (hegyi)
értékelés: