Az ötlet jó, és az is jó irány, ahogy ezt tónusban megoldottad. Az egy másik kérdés, hogy hogyan lehet innen eljutni oda, hogy a kép ne talált kép legyen, hanem egyedi, rád jellemző alkotás. Ehhez az kell, hogy elszakadj a konvencióktól. Ez így egy tanulmány, annak nem rossz, de nincs kész. Láttam valamit, megfotózom, aztán laborban majd dramatizálom, amennyire hagyja. Mondom, miért nincs kész. Egyrészt a pipacsbimbók ilyesféle gravitációja amit mutatsz, kókadó farokra is utal, csüngés, lemondás, fene tudja. A háttér miatt azonban nincs módod arra, hogy ezt elforgasd, játssz vele, és itt kezdődik a probléma, ezért mondom, hogy talált kép. A háttér ugyanis zavaros. Van, ahol jól mutatnak a formák, van, ahol a kiégett részen van a pipacsfej, esetleges. Aztán ott van az is, hogy 4 fej van. Nem jó. 3, 5, sok, de a 4 az nehezen indokolható kompozícióban. Pontosabban lehet, persze, hogy van egy hármas összetartozás, és egy meg a renitens. De akkor Feri le kell mondani a kurva kicsi mélységélesség divatról. És itt jön megint a háttér problémája. Amiből az következik, hogy tudva, hogy kurva sérülékeny a pipacs növény, ezt elő kell készíteni, háttér, világítás, minden, akár szabadban, de egy ennél kevésbé zavaros hátteret használva, kifeszítve, belógatva, és amikor minden oké, akkor leszedni ezeket, beállítani, exponálni, minderre ha fél óra van, sokat mondok, mielőtt pusztulásba menne át a növény. Hát, így. (hegyi)
értékelés: