Köszönöm István, igen, a fal és padló.. küzdök velük, egyelőre nincs normálisan kitalált helyem, deee folyamatban van. A kezek, nos bizonyára nem véletlenül hagytam úgy (mármint nem szándékos), ezért is kapcsolat (kapcsolat magammal).
Mondok valami durvát. Az orr fölött és a szem alatt vágnám. Csonkolás, igen. Mert akkor nem zavarna az, hogy hiteles-e ez így, vagy sem, benne vagy-e az ellazulásban vagy sem, akkor valahogy ez az egész átértelmeződhetne. És keményebbre venném a fényeket, kopogósra. Mert hát ez az ellazulás kemény meló, és ezt a keménységet a kezeid mutatják is, nyista relax, csak koncentrálás, kurvára akarom már a nyugalmat, de annyira, hogy a körmöm beletörik. Szóval hát valami ilyesmi. De mindezt figyelmen kívül hagyva, amit próbálok itt nyökögni, ez egy fontos lépcső az utadon, értékelem. (hegyi)
értékelés:
Köszönöm István, igen, a fal és padló.. küzdök velük, egyelőre nincs normálisan kitalált helyem, deee folyamatban van. A kezek, nos bizonyára nem véletlenül hagytam úgy (mármint nem szándékos), ezért is kapcsolat (kapcsolat magammal).
Tudom, hogy ez (az önakt) komoly lépés, és elhatározás, és tök jó, hogy csinálod, gratulálok hozzá! Tök jó ez a fal is mögötted. Az erős árny már nem annyira. A padlóvonal is erős kontrasztot húz, nagyon lent elvág derékban. A pózt ismerem, felismerem, meditálás-szerű állapotot sugall a nézőnek. Viszont a visszazárt ujjak feszültséget, és zártság érzetet ébresztenek. Ezek az ellentétek most a lecke ellen dolgoznak. De még egyszer, minden elismerésem!
Köszönöm az elemzést, nézegettem az említett vágást, hm eléggé "idegesítő" vagy inkább zavarónak érzem ott a vágást, persze lehet pont attól lenne igazán jó. Köszönöm és hát még majd igyekszem ezt az utat folytatni is.