Elmúlás

Demeter szerette az elmúlást elszáradó, pusztuló olykor akár halott növényekkel ábrázolni. De sose keverte a kettőt. Az elszáradt, de még színes növény nem bírja a bebarnult, halott dolgot maga mellett. Nem ugyanaz a kvalitás, nem ugyanaz az esztétika. És én a mélységélességet se venném ennyire kicsire. (hegyi)
értékelés:

Szúrós ás csípős

Az ötlet, hogy vöröset a zölddel, vagyis komplementer színeket hozz össze egy képre, jó. Az is jó irány, hogy mindkettőt formailag is azonos irányban ábrázolj. A világításon és a háttéren azonban kéne dolgozni. Egyrészt ezek az árnyékok, főleg a növények belsejében okoznak gondot azzal, hogy feketére, sötétre és borongósra színezik át, fedik le a tárgyak eredeti élénk színeit. Másrészt az árnyék is sok. Ilyenkor kéne deríteni, tükröt vagy mást használni, hogy visszaverj a belső felületekre is fényt. A másik a háttér. Ehhez azért kéne keresni valami mutatósabbat, mert így olyan, mintha összegyűjtötted volna a csendélethez a tárgyaid és mint leltár szerepelnének, várva a valódi háttérre. Jó lenne látni ismétlést. (hegyi)
értékelés:

Fél (én) arc kép

Ez az első feladat, de elsőre nem gondoltam, hogy ilyen nehéz. Nem szoktam magamat fényképezni, így a komfortzónám feszegettem. Talán elindultam az önismeret útján, de az embert meg tudom megmutatni szabadon. Így félig felfedve érzem magam még komfortosan. Már ha ezt így portrénak lehet nevezni, de jelenlegi tudásomból ennyi tellett. Nagyon borult volt az idő, ablak előtt természetes fénynél. Lehet derűsebb időben más lett volna. 48mm, ISO400, f5.6.

Kitti, üdv a Téren, ez egy határozott kezdés - majd később a barnításról, szépiáról beszélünk, én nem vagyok a híve - jó ez a fél arc, talán picit lehetne világosabb és talán keményebb is, de alapvetően ez egy jó irány. Nem kell félni az önképtől, sőt. Én szeretem, és azt is, ha ti szeretitek, szóval ha nem nagyon diszkomfort, látnék még tőled ilyesmit. (hegyi)
értékelés:

Megszólalásig

Én erről nem tudok mit mondani Feri, tudod te is, hogy ez nem lett jó, nincs megoldva. Nem értem az ellenfényt, persze emiatt kellett belenyúlni erősen az arcba, de közben meg maga a szituácó nem annyira egyedi, nincs benne olyan kihagyhatatlan sztori, ami indokolja, miért lett ez a kép megtartva, és nem megismételve. (hegyi)

Könyvreklám

Hogy mi alapján küldötök szorgalmiba meg leckébe, nem igazán értem, de hát nem is kell nekem mindent akarni megfejteni. Ez nem lenne rossz. Ha. Ha nem lenne bemozdulva minden. Ami meg nem, az életlenben van hagyva, ami nem baj, de így érted, nem megy. Meg tudod, jó ez a dácsában szaunázós romantika, de akkor adj ebbe bele mindent, vagy akár lehet ez lavór a kiskonyha közepén, szóval ha már visszamegyünk Gorbit olvasni, akkor utazzunk tényleg, legyen megfogva a 80-as évek. Kérek ismétlést, szépen. (hegyi)

Otthonosan

Feri, az ötletet értem. De ez tónusban és formában nincs megoldva, ez a kép csak vázlat így. Ráadásul az asztalon a láb elég sokat szerepel képeken, ehhez valamit még adni kell fűszert. Várom az ismétlést. (hegyi)

Nézőpont

Egy régebbi, bár annál jobban szeretett önportrém, sokat foglalkoztam a kép megkomponálásával, főleg, mert a technikai feltételek nem voltak a legjobbak, pontosítva állványnak dobozokat, világításnak egyszerű, szobai állólámpát használtam, 12 mp időzítővel exponáltam. (2017)
Olympus E-450
f/5.6
1/60
ISO100
86mm

Kedves Ádám, elnézést, hogy eddig kellett várnod, engem is elért a karanténdepresszió. Szóval, a kép jó, tetszik a kompozíciója, hatásos ez a nézés és a gondolkodói póz is, bár engem inkább a 70-es évek bűnügyi sorozataira emlékeztet, a nyomozók között volt ilyen karakter. Amivel vitatkoznék, az két dolog. Egyik, hogy a tónus nekem sötétre sikerült, így a formaiság nem adja ki annyira. A másik, hogy oké, hogy az egyik oldalad sötétben tartod, de mivel amúgy meg kommunikálsz a nézővel, szóval így a félszeműség nem elég jó. Valami pici derítés kell az árnyékos oldalra is, hogy ne érezzem magam kényelmetlenül. Várom a folytatást, ha lehet, akkor még önportrét is kérnék, megy ez neked. (hegyi)
értékelés:

Miért a hónap képe:

Az önarckép készítése mindig is érdekes játék. A beeső fények manipulálása, a profil kiválasztása, valamint a kamera beállítása, mind-mind meghatározó eleme annak, hogy mit árul el a kép a fotón látható ember személyiségéről, fizikai megjelenéséről. A kép sejtetni engedi a nézőjét, hogy mi történt, s mi történhetett a képen megjelenő személlyel. Ez egy nagyon érdekes játék, és talán ez az oka, hogy kicsit elidőzünk az “image” elemzésével. Továbbá nagyon jó gyakorlati lehetőségre ad alkalmat, hogy megismerjük a portré alany beállításokat és technikákat.
Nagyon érdekes hangulatot varázsol ennek a képnek a “füstös’ , sötét fény hangulata. Ádám jól felhasználta a sötétebb és világosabb fény játékát, ami elmaradhatatlan eleme egy önarcképnek, így bele lopva egy kis drámát is. Elég jól érezhető a személyiség, a kor és talán a lelkiállapot is a képen. A többit gondoljátok ti végig! Jó nézelődést, elmélkedést és elemzést a képhez! (Robert Biri)

A zongorista

Nikon D5100 - 18mm- F/3,5 - 1/30sec.

Én ezt kedvelem, jó ritmusa van, de alapvetően a kompozíció lehetne feszesebb. Egyrészt arra figyelj, hogy a képhatároknál ne legyenek ottfelejtett darabkák. Nem szabad, és ez most főleg fenn jelentkezik. Másrészt fenn amúgy is a kotta tetejénél vágnék, mert felesleges az a sok ott felül, nincs benne már információ. (hegyi)
értékelés:

Felvidéki táj

Szép ez, Feri, úgy összességében rendben van. A kérdés, hogy mitől lesz egy tájkép feledhetetlen. Nehéz a válasz, nyilván egyedi helyzet kell, meg kompozíció, de kell dráma is, legalábbis ennél valahogy izgalmasabb ég. Sztori. (hegyi)

P E R S O N A

Nem véletlen, hogy a műsoromhoz választottam ezt a képet, annyira inspiratív, több minden irányba mutató, mégis hordoz valami rád jellemző személyességet, ha akarom akkor maszk, és akkor vírus, ha akarom, akkor a beszéd tagadása, a mimika elfedése, szóval igen erős jeleket hordoz a kép. Talán a fül, ami vagy legyen jobban érzékelhető, vagy azt a picit akár retussal, akár a fej mozgatásával lehetne eliminálni. Köszönet ezért a képért, várlak vissza. (hegyi)
értékelés:

F(x)

Nem tudom, ez mi. Olyan, mint egy lépcsőházi konstrukció, forma, amihez egy könyvespolc is csatlakozott. Mint absztrakt, kiváló. Egy almával például meg lehetne bolondítani azzal, hogy odateszed valahová a polcra, nyilván mondom ezt úgy, hogy nem tudom, ez kivitelezhető volna-e vagy sem. És persze ez személyes is, hogy kit mire inspirál vagy késztet a rend látványa. Jó kép, köszönöm, várom a munkáid! (hegyi)
értékelés:

Elvonulás - Éjszakai ülés

“Mily csodálatos! Mily csodálatos! Minden dolog tökéletes, pontosan úgy, ahogy van.” – a Buddha
A szangánk elvonulásán (több napos meditáció) készült. Lehet, hogy lehetne vágni, megpróbáltam, nekem zavaró volt mindenhogy, úgyhogy eredetiben hagytam.

Nyilván oka van annak, hogy a lámpák nem középre lettek téve, ezzel ott persze nem sokat lehet tenni, hiszen ha elkezded rendezgetni, kizavarnak az elvonulásból, aztán vonulhatsz el még jobban. Utómunkában talán valami picivel lehetne a csúcsfényekből visszább venni, az árnyékokat meg feljebb hozni, de azt hiszem, hogy túl sokat az se segítene. Ez így neked egy fontos emlék, ahhoz, hogy ez egy kívülűállónak is magyarázat nélkül átélhető legyen, macerálni kellett volna a fényekkel még. (hegyi)
értékelés:

Négy majomNégy majomNégy majomNégy majom

Lassan kibékülök magammal és a világgal is, lehet elkezdek újra fényképezni is. Ennek örömére készült pár hete ez a kis sorozat az 1. leckéhez.

Remélem, hogy a kedved nem ment el a fényképezéstől amiatt, hogy nem elemeztem az elmúlt hónapokban. Várom a képeid, ugyanis ez egy jó játék, amit küldtél. Ha nem lenne a negyedik kép, akkor mondhatnám, hogy ilyet már láttunk. De így kapunk valami mait, valami többletet, és ez jó. Gyere, mutass még fotókat! (hegyi)
értékelés: