Fotószakkör

Februárban készült a kép az Adriánál. Az első lezárás előtt még épp belefért az életünkben egy nap délen.

Ingrid az, aki olykor-olykor feltűnik. bedob a vízbe egy követ, az nagyot plottyan, aztán tovább szökken valahová, hogy majd visszatérjen. Én azért örülnék ám annak is, ha többet kapnánk belőled itt, tudom, hogy vannak képeid, szóval na. Ez is jó, mindennapi annak, aki víz mellett élhet, csoda annak, aki csak nagy utazások árán jut el oda. Lehetne sok mindent mondani, hogy de ha van benne part, akkor így, ha távolabb, akkor úgy, mindegy, mert a lotybolását hallani a víznek, és ez a lényeg. Küldj képeket. (hegyi)
értékelés:

December végi kirándulás. D5100 - kitobi

Az van Oldy, hogy ez egy olyan helyzet, amiben benne lenni nagy és fontos élmény lehetett, de a képen ez nem jön át úgy, ahogy szeretted volna. Ha fáradtak voltatok és ez már az út vége, lemégy a lábhoz és onnan fotózod. Ha asszonyod fontos, őt teszed meg főszereplőnek, szóval megannyi lehetőség, hogy kiemeld, ami miatt ez fontos pillanat volt. Erre kell törekedni. Várom a munkáid. (hegyi)
értékelés:

Én tökre elhiszem, hogy amit a vízállásjelentésben hallottam anno, az így néz ki, de ez így nekem nem elég, nem kép. Két csávóka a víznél, meg valami hátizsák, a víz se lényeges, a két szereplő se, mi akkor, ami miatt ez elkészült? Keresd az egyedit, formában vagy helyzetben. (hegyi)

Idén is boldog új évet kíván a kiccsalád.

Ágnes, Bandi, hiányoztok az oldalról. Hahó. Hahó. (hegyi)

Békés, meghitt karácsonyt és boldogabb új évet kívánunk!

Jó szemed van a mikrotörténetekhez, ráadásul a kpet keretező többi részlet áll, oda se figyel, ezek ketten túl vannak mindenen, mindenkin, lehet, hogy már a zene se számít nekik. Egy technikai dolog, hogy egy kevéssel lehetne világosabb, nem sokkal, nem kell elhúzni a realitásig, de ebből a koszos szürkéből kijjebb lehetne emelni. Várom a munkáid! (hegyi)
értékelés:

A nyár egyik legszebb pillanata, amikor az ég és a víz tükre majdnem eggyé vált és élvezni lehetett az otthon töltött perceket, az utazást.

Ellened fogok mondani, mert az égből fele ennyi is bőven elég lenne, sőt, hiszen az tükröződik is, és ha vágnál, feszesebb lenne, jót tenne a kompozíciónak. Jó a pillanat, jól oldod meg azt is, hogy emlékké váljon, tetszik. (hegyi)
értékelés:

Jó ez a beszorítottság a négy fal közé, jó az, ahogy a kilók ellen küzdesz, remélem, eredményesen. Ez is egy jó COVID történet, lehetne ilyesmiből átgondolva egy naplószerű, mi az, ami a COVID miatt változott. Egy dolog csak: vagy a háttérnek kéne kevéssel világosabbnak lenni, vagy keresni egy szürke macinacit, én a háttér mellett döntenék, mert kell az a szoció, lehet, hogy ha az optika engedi, kicsit nagylátószögűbbre venném, hogy még több férjen bele a környezetből. (hegyi)
értékelés:

Itt van egy olyan dolog, hogy vagy türelem kell, vagy bátorság megkérni a csávókát, hogy ismételje meg ezt balrább, ahol most üres, hogy a formák ne gabalyodjanak össze ennyire. Mert az egész szitu amúgy rendben van, de a cigánykerék helye lehetne erősebb. Jól rímel ez mellesleg arra, ahogy a COVID alatt élünk. (hegyi)
értékelés:

Egyetlen dolgo, amiben bizonytalan vagyok, hogy kell-e az ablakkeret, vagy sem, hogyan működik jobban a kép. A kerettel a szocio irányába megy, keret nélkül az absztrakció lenne erősebb. Most valahol a kettő között vagyunk. Olivér, azért néha tölts ide is képet. (hegyi)
értékelés:

Miért a hónap képe:

Nagyszülői nagyszobában állt egy ilyen háromrészes tükör. Azért választottam ezt a képet december képének, mert oda vitt vissza ez a kép. Állok a nagy, barna keretes tükrök előtt kilenc évesen, nézem magam három irányból, nézem a hátterek közötti különbségeket. Ebben a játékban támogat a kép, ezért is áll közel hozzám. (Bobák Csaba)

Amikor még nem izgultál este 8 előtt kint

MTA épület a Magyar Tudósok Körútján. Október végén. Vettem egy új telefont és annak a kameráját, illetve szoftverét tesztelgettem. A képet nagyjából 3 gombnyomásból meg lehet szerkeszteni, ami tök jó, mert egyszerű, de számomra azért kicsit veszít az értékéből, hogy nem nekem kell leülni a gép elé és x percet próbálkozni a számomra tetsző színekkel.

Kedves Miklós, egyrészt mindannyiónkon rajtunk van a mehetnék, sok mindent tesz tönkre a bezártság, az, hogy nem látjuk, mit hoz a holnap. Hogy ez ebben a képben benne van-e, bevallom, ha akarom, belelátom, de ha nem olvasom a címet, akkor maga a kép nem mond erről az érzésről sokat. Ami a technikát illeti, sok mindent megoldanak a mobilok, de azért helyettünk nem tudnak gondolkodni, nem tudnak komponálni, sem azt nem tudják eldönteni, mikor és mit fotózzunk le. Kényelmessé tesznek, és ez veszélyes lehet, már amennyiben autonóm alkotások készítésére törekszünk. (hegyi)
értékelés:

A demerungos naplemente utolsó percében készült a kép. Szerintem mindnyájan ismerjük annak az elmúlásnak az érzését amikor egy fürdőzős, napozós balatonon töltött nap a végére ér. Nos ezeknek a perceknek a hangulatát szerettem volna megörökíteni. Kíváncsi vagyok nektek megadja-e.

Onnan kezdem, hogy az az érzet pontosan átjön, amiről írsz is, hogy ez egy élmény lezárása, akár egy napé, akár egy víkendé, akár a nyáré. Szomorúság van benne. És zaklatottság is, ami abból adódik, ahogy a síkok elmozdulnak, nincs egy nyugodt pont sem, miközben a színek, tónusok adnák, hogy szépelgő eredményre jussunk. Nem látjuk, hogy a pad hova néz, nem értjük, miért ugrott fel a szereplő, csak azt érezzük, hogy amint azt a Quimby megénekelte, most múlik pontosan. Jó ez, várom a munkáid! (hegyi)
értékelés:

Először lefényképeztem a tavat. Majd ahogy hátrébb léptem, és a falevelek keretet adtak a képnek, az árnyékokkal egy szívet formáztak, megtetszett mint kompozíció.

A szív formázás nem annyira van meg, de az, hogy hátrébb léptél, döntő fontosságú. Ugyanis ettől lett kép abból, amit ott láttál, mert kell az a levél keretezés. Főleg, hogy nem csak a forma van meg, de van színe is, tónusa is a leveleknek, ez a mélyvörös baromi jó. Egy ujjnyit balról vágnék. Ugyanis az ott már nem ad hozzá, viszont ott elvesznek a tónusok, szóval ha vágod, egységbe kerül minden. (hegyi)
értékelés:

Lassan talán kimondhatom, hogy van egy rád jellemző színvilág, ami a képeid egy részén visszaköszön és ez jó. Nyilván ebben tudatos utómunka van, de ez nem baj, ha azt esztétikusan használod. Talán egy kicsit ez a kép összességében lehetne világosabb, de az a tűz, amit beleláttál, benne van, szóval hajrá, várom a munkáid! (hegyi)
értékelés:

Nem tudom, direkt így nevelték-e ezt a két fát de inspiráló :)

Néztem ki bután a fejemből, faház, faház, oké, de hol van - aztán jé, hát persze! Jó ez, tetszik, szépen dolgozol a tónusokkal, emiatt is sikerült az, hogy ne elsőre ugorjon be a megoldás, mert annyira jók az ágak, hogy azzal voltam elfoglalva, nem az összképpel. Én lehet, hogy lentről vágnék, hogy feszesebb legyen a kompozíció. Köszönöm! (hegyi)
értékelés: