Szakkör | Page 9 | Látszótér

Önakt. Karanténban készült kép.

Miért a hónap képe:

Kedves Imre! Amint megláttam ezt a képet, rögtön tudtam, hogy ez az alkotás lesz a hónap képe. Igen, ez bizonyosan alkotás: látszik a tudatosság, a koncepció és az, hogy minden apró részletre figyeltél. A kezed olyan, mintha a szemlélőt el akarnád taszítani magadtól és szeretnél megmaradni abban a dobozban, ami amúgy szűk Neked. Ezek a klasszikus aktok közel állnak a hozzám, mert explicit tartalom nélkül is megmutatják a test esztétikumát. Lehet, hogy egyeseknek nem tetszik a képet átszövő karcos effekt, de szerintem ez maximálisan illik a hangulathoz. Köszönöm a képet! Az ilyen munkák miatt érdemes ellátogatni a Látszótérre! (Dóra Lajos)

Látni, mikor mások csak néznek,
Lassítani, mikor mások rohannak,
Kitartani, mikor mások feladják,
Kiállni, mikor mások elrejtőznek.
A fotózás a Te döntésed:
A történeted,
A perspektívád,
Az okaid,
A kamerád.
-Ezt egy Leica prospektusban olvastam, és sokat járt a fejemben azon a délutánon is amikor a kép készült.
Egy idős bácsi állt meg mellettem aki szintén fotós berkekből származott. Megnéztem a masinámat, és így szólt.
-Mikor fogsz feljebb lépni Öcsi?
-Feljebb lépni? kérdeztem Épp hogy ezt a kamerát is ki tudtam köhögni.
Azt mondta- félreértesz.Mikor kezdesz el filmre fotózni?
Ezen meghökkent kissé, de csak egy pillanatra, mert valahol tudat alatt, valamiért tudat alatt, értem, mire gondol, és miért kérdezte. És azt hiszem valami megváltozott bennem azóta, azóta a délután óta.
Láss, ne csak nézz. Láss fekete-fehérben láss színeket, torzíts ha kell, hágj át minden szabályt, valósítsd meg önmagad. A lényeg hogy élvezd, és légy önmagad.
Hát ebben a lelkiállapotban készült ez a kép. Látszólag nem mutat semmit, és mégis mindent megmutat.
Mindent.
Ami én vagyok.

Oszi és Dezső a bőröndömben.

1/800, f3.8, iso160, 4,5 mm, kompakttal
Fények, formák, vonalak. Mások számára unalmas lehet? Engem megfogott.

1/40, iso160, 3.8 Még régi kompakttal. (Vajon mire elég manapság) egy kompakt képminősége?

Az elmúlt évem kicsit zűrös volt, így az utómunkára csak ebben a téli nemszeretem időben van lehetőségem. Nem mondom, hogy ez életem képe, de fogjátok fel kísérletként. A vágásnál igyekeztem nagyon ügyelni a szimmetriára. Vasút bolond vagyok, ezért van néhány (ezer) vonatos képem. Amikor virágzik a repce, a közösségi oldalakat ezrével özönlik el a sáraga virágos képek. Ezzel a képpel ötvözni szerettem volna a két dolgot. Talán így érdekesebb a repce és a vonat is.

Miért a hónap képe:

A kép elsőre azért tetszett meg, mert tavaszias, amit mindenki vár. Szinte érezni a mező illatát. Technikailag nem tudom jól elemezni, ehhez nem értek, én általában érzések mentén értékelek. Jópofa, hogy az ajtók sárgák, mintha kiállna a mezőből, és ezzel a vonat is része lett a tájnak. Hívogat az ösvény is, hogy menjek közelebb. Ilyesmi jutott eszembe, jó ránézni. Tudom, hogy nem szeretjük, de ebben az esetben kipróbáltam volna a szélesebb vágást kevesebb mezővel/éggel és több helyet hagytam volna a vonat két vége közt. Köszi! (Nagy Kálmán)