Fotószakkör

(2015) januári séta rómában. Azt hiszem valami Nikon bridge-géppel készült.

Nagyon fura volt az élmény.

Ezzel még tartoztam! Köszönöm a befogadást!

A beugró kép talán a legtöbb fejtörést okozó kép. Hiszen milyen vagyok a saját szememmel. Erre egyszerűen a 43 évem sem elég megválaszolni.Vagyok aki vagyok.

Januári séta séta aaz ostorosi tónál.Nagyon megfogott a fenyves hangulata remélem sikerült ezt visszaadni a képen. 50mm, Iso100, F/8, 1/6

Januári séta az ostorosi tónál. Aképet kézből fotóztam FLD szűrő használatával 1/60 záridővel.

Szervusztok köszönöm a felvételt a csoportba.Nemrég kezdtem el a fotózàst,eddig inkàbb csak videókat gyártottam,amolyan botcsinálta módón,de egyre inkàbb elkezdett vonzani a fényképezés világa.Nincs kialakult irànyvonalam,még keresem magam,de a kedvenc témáim a street fotózás,és a szocio fotográfia.Megmutatom egyik kezdő képemet,lehet egyesek számàra kicsit felkavaró lehet,de nem tudtam elmenni mellette,és az úr jóvàhagyàsa után muszàly volt kattintanom,mert ezekben a szemekben benne làttam egy egész élet reménytelensègèt,ès megbàntam volna ha nem tudom megörökíteni.A kép szerkesztése kor kicsit direkt módon szűkebbre vàgtam a képet,hogy a fénykép alanyának tekintete jobban meg vezesse a szemet,mivel azt akartam kihangsúlyozni.Mégegyszer köszönöm a lehetőséget.

Ezt a képet korábban feltöltöttem színesben. Kísérletként elkészítettem a fekete-fehér konverziót. Az eredmény nagyon tetszik, ezért osztom meg veletek.

Miért a hónap képe:

Tetszik ahogy kilyukad az erdő és sárga formák bukkanak fel, új előteret létrehozva, tetszik ahogy az erdő "rendezettsége" találkozik a sárga foltok rendezetlenségével és összefolynak, tetszik, hogy álomszerű, tetszik, hogy valóságos, tetszik, hogy meg van forgatva, tetszik, hogy másodpercekre megkérdőjelezem az ítélőképességem, mire rájövök, hogy mit is nézek pontosan, tetszik, hogy más amit nézek és más amit látok, tetszenek a tónusok, tetszik a fáradtság, tetszik az ötlet és tetszik az élmény, amit nyújt. Köszi Kálmán, jó válogatást februárra. (Szalai Olivér)

Mostanság a Látszótér passzív felhasználója vagyok. Ha ez egyetem lenne, akor azt mondanám, hogy halasztottam egy évet. Az elmúlt időszak - számomra - legfontosabb fejleményéről késztettem a képet.

Majdnem egy évig én is passziváltam, már ha jól használom a szót, és nem készültek elemzések. Erről majd lesz egy bejegyzés hamarosan. Most azonban elkezdem bepótolni a lemaradásom. És remélem, te is reaktivizálod magad. A képről pár szó. Nem vagyok nagy barátja a gyerekfotóknak, vagy inkább úgy mondom, szuper kritikus vagyok velük, mert olyan terület, aminél a modellnek nincs beleszólása a történetbe, apa vagy anya mit és mikor kattint el. Ehhez képest ez egy egészen jól sikerült fotó. Jól eltalált helyzet, jó, hogy a párna motívumait is használod, a gesztus is kedves, sőt, ha akarom a középső ujj felmutatása még akár egy új jelentésréteget is bekapcsolhat. Talán egyetlen megjegyzés, hogy az objektív használatánál a teleobjektív felé kell elmozdulni, nyilván, amennyire a tér és hely engedi, hogy ne adjon hozzá ahhoz, hogy a fej formája torzuljon. Beküldhetted volna leckébe is, és akkor lenne 3 csillagod. (hegyi)