6. Impresszió, hangulat

A hangulat tökéletes. Mindenki megtalálhatja a maga meséjét a képben, lírait, drámait, thrillereset, szóval sikerült valami egészen egyszerű dologból megtalálnod olyan részletet, ami túl tud emelkedni a hétköznapin. Egyetlen megjegyzés, amit én másképp csináltam volna. Utómunkában a tükröt, azt a háromszöget ott alul azt besötétítettem volna, az az egy, ami formailag szerintem nem kellene oda. (hegyi)
értékelés:

Az van Feri, hogy értem én, hogy ködös, de most akkor elvesztettük a madarakat. Meg kell találni az egyensúlyt ahhoz, hogy a dolog működhessen, mert ha már ott vannak a madárkák, akkor mutassuk is meg, és ez felül kell írja, hogy mit gondolunk a ködről, mert a köd igazán ennyire nem lehet fontos, hogy a madarakat ne kapjuk meg. Így most képhibának néztem elsőre. Csináltam egy javítást, hogy jobban értsük egymást, mit kellett volna a tónusrenddel kezdeni kábé. Így most a megfigyelés az, ami kapja a csillagot. Három lépcsőben nyúltam bele. Az első a fű fölötti rész volt, azt jelöltem ki, és hoztam be a feketéket. A másik a lenti rész, adtam kis kontrasztot neki, és végül az egész képnél is megnéztem, legyen teteje és alja a tónusnak. (hegyi)
értékelés:

Szóval aaaaz vaaaaan, hogy ha csendes az az ősz, miért üvöltenek a színek? Az előző képnél kevésbé zavart, de itt ez a tónus, ez a túlhúzás ellene dolgozik annak a hangulatnak, ami ha meghagyod a lágyságot, egyből kijön, az a kicsit szorongató, kicsit félelmetes mese, hogy vajon mit rejt a hátsó udvar, szóval a sztoriban van némi thrillerszerű, ha nincs ennyire kopogósra húzva. A zöldekkel is ez a baj, hogy hihetetlen így, ami amúgy más mesében jól is jöhet akár, de itt most elhúzza a dolgot. (hegyi)
értékelés:

Na ezt most nem értem. Adva van egy baromi jó alap. A hely, a modell, a gesztus mind jó. Erre fogod és rányomsz egy ilyen effektet. Miért? Meg kell csinálni a vízszintest, és a kép kész, de ez a cucc rajta... hmm, nem értem. Segíts, miért gondoltad, hogy ez kell hozzá? (hegyi)

Jó ez a hangulat, David Lynch Mulholland drive című filmje jutott eszembe, fene tudja miért, érzem, hogy valami történt, és az is biztos, hogy még történni fog, ez a feszültség jót tesz, kell. De van egy bajom Tamás, és ez akkor is bajom, ha értem, tökéletesen, hogy miért kedveled az eszköztelen fotografálást. Ez a horizont. Egy fok kábé, nem sok. De engem kivisz, nekem gyengíti, hogy nincs egyenesre hozva. Minden más működik, van feszültsége ennek a teleszöszöződött víznek, a part alig kivehető magányos részleteinek, a teliholdnak, szóval összeáll ez, csak ez a kis utómunka, kontroll, hogy aminek kell, annak egyenesnek kell lennie. Lehet elforgatni, de úgy, hogy akkor egy új koordinátarendszernek kell létrejönnie, lásd Féner. (hegyi)
értékelés:

Az van Feri, hogy abból, amit leírsz, semmi nem jön át a képről. Se a net szakadása, se más hiba. Egy ember van a gépnél, és valószínű Kofolát iszik. De miért? Minden kép előtt fel kell tenni a kérdést, miért. Hadd mondjak valamit, baráti javaslatként. Picot sokat foglalkozol a napi közélettel, és ez azt hiszem nem tesz jót az alkotó munkának. Ezek a dolgok bár hatnak ránk, és ez fontos, de az alkotói folyamatoktól el kell választani, hagyni átfolyni rajtunk, és amikor már ülepedett, akkor kell képbe fogalmazni. Ha nem így teszel, akkor igen rövid idő múlva a kép már nem mond semmit, vagy ha mond, nem azt, amit a kattintáskor akartál. (hegyi)