Elemzés

Rátok gondoltam mikor fotóztam.

Nagyon örülünk az anyagnak, azt kicsit hiányoljuk, hogy Gyula emblematikus törzshelyéről keveset tudunk meg. Nevezetesen, hol van ez a vendéglátóipari egység? (Mennyi egy korsó sör?)(szőke)
értékelés:

Csaltam. Rajta van az arcom. Csak nem látszik. Ez a csalás is része a bemutatkozásomnak; ha már fal, akkor dőljön le, vagy legalább ugorjuk át.

Így, most, hogy fényelve van a kép, jól láthatóak a részletek, teljesíti az önportré kritériumait, mivel személyes életteret látunk. Ennek ellenére ő is a védekezők közé tartozó bemutatkozónk. Rád a következő házi feladat az érvényes, a bemutatkozás folytatása arccal. (- Szőke -)
értékelés:

Ez volnék én, miközben ti a fazék.

A kép csak a hozzáfűzött szöveggel együtt értelmezhető jól, amit a kézmozdulat, ami pantomimes módszerrel hengerformát jelez is erősít. Ezt tehát szubjektív szemszögnek kell tekintenünk ezáltal. Többen megnéztük a képet és mások felhívták a figyelmemet rá, hogy ez egy hűtő belseje lehet. Tehát valószínű, hogy az elsődleges fényforrás a hűtő belső világítása. Ha ezt egy önálló alkotásként tekintjük, akkor vonatkoznak rá képzőművészeti szabályok is, elsődelegesen az, hogy ez egy beállított, csak hatásaiban dokumentarista kép. Máshogy kell értékelni egy pillanatképet, mint egy beállított kompozíciót, mert míg egyiknél a képalkotási hibák nem fontosak, komponált képnél előrevetítjük a kép készítőjének tudatosságát a kompozíciót alkotó elemekkel kapcsolatban is. Mivel a kezek a legfőbb szereplői a képnek, nem indokolja semmi, hogy az ujjakat amputáljuk. A másik, hogy ha tudjuk azt, hogy a belső fényt fogjuk használni, és a két tenyér belseje fontos középpont, akkor igyekezni kell úgy manipulálni a fényeket, hogy a tenyér bőrfelület rajzolatai részlet és tónusgazdagok maradjanak. Fontos kérdés egy képnél az élesség, hogy mit emelünk ki általa - itt utalnék a Felsősöknél látható nyugágyas képre - jelen esetben semmi sem indokolja, hogy ne a kézen legyen az élesség. A jelentet le kell előre próbálni.
   Márti nagyon tiszta gesztusokat, üzeneteket közöl, ezzel sokat segít szerintünk a többieknek is, nyitott tenyérrel nyúl értünk, ami oldaltartása miatt hordoz némi távolságtartást is. Az ötlet tehát két kisdisznó. A kivitelezést viszont nem értékeljük, volna még mit dolgozni vele.
   A képnek azért is örülök, mert nemcsak egy jó gondolatot mutat, hanem mert segít minket abban, hogy érezzük azokat a különbségeket, ami az analóg és digitális között van felfogásban. A régi "kézműves" analóg technika kényszerített az átgondolásban, nehezebb volt ismételni. A digitális gyosabb, nem kerül semmibe újat kattintani, ezért jobban kell figyelni, tudatosan ügyelni arra, hogy ez a lehetőség ne forduljon ellenünk. (-szőke-)
értékelés:

Víz alatti képeket készítek, de mivel ott, a víz alatt, védőruha nélkül a nyomás elviselhetetlen, úgy gondoltam, hogy képeimet egyelőre inkább a parton hozom létre.

Kedves Gyula, a te képeiden is összetett üzenetrendszerrel találkozunk és ennek nagyon örülünk. Azért döntöttünk úgy, hogy mind a két képet jelentessük meg házi feladatként, mert együtt derül ki az összetett üzenet, válasz. A második kép adja a valódi megfejtést, mert látszólag a fotós személyes testrészét (a lábát) látjuk természeti környezetben és a kép ezt a primer kódot tálalja a néző elé. Ugyanakkor a második kép alsó szakaszán a már sokszor látott módon mégiscsak valós formájában is megjelenik a fotós, bár csak diszkréten, árnyék formájában. Ettől válik igazán személyessé a feladat megoldása. Viszont ha a lábak személyességét - amely egyfajta manifesztált, egyidejű animáció - egybevetjük a valós árnyékkal, amely akár még véletlenszerűen is kerülhetett a képbe (két kép összevetése), a hiteles bemutatkozás kisebb arányban van jelen. Így ezt a házi feladatot is a "védekezők" kategóriába soroljuk. A pedellussal egyetértésben egy citromdisznóra értékeljük.
   Szeretnénk kihangsúlyozni, hogy ugyanebben a kategóriában, kiskonda növelés érdekében, tőled is várjuk az újabb bemutatkozásodat. (- szőke -)
értékelés: