Feladatmegoldás

Barátaim leckére küldeném ezt a képet.

Kedves Norbert, először is arról a filmről szeretnénk beszélni, amit a konyhába küldtél, mert nagyon fontos, hogy egy teljes főzési folyamatot megmutatsz, miközben a környezeted is élő, történnek a dolgok, körbevesznek a barátok. Az tehát versenyen kívül úgymond három disznót mindenképp megér. Ez a kép, amiről a filmben is szólunk, nekünk nagyon kedves. Néhány apró momentum, ami miatt két disznós, hogy például a lekváros bödönt el kellett volna rakni, a krómtál sem jó helyen van, tehát több tudatosságot várunk tőled a kompozícióknál. (szőke) értékelés: film: fotó:

Konzervláng
Csendélet témára készült a kép. Bár nem mozdulatlan, de egy lassú folyamat végeredménye lett megörökítve. Igyekeztem geometriai alakzatokat variálni.

Attól függetlenül, hogy van az egésznek egyfajta misztériuma ezzel a gyertyalánggal, most, mivel egy kockás lapra helyezte a teamécsest, ami össze van törve, külön hagsúlyt kap a kockázott lap. A kifolyt viasz, gyufafejek és ez az egész folt ezen a kockás irkapapíron, ehhez az egész kompozícióhoz nem biztos, hogy ez a kockás lap illeszkedik. Visszarántja ezt a romantikát, misztériumot a mindennapokba, olyan érzetet keltve, minthogyha ez a papír lett volna, amit oda lehetett rakni jobb híján, vagyis nem tudatos választás eredménye lenne. Arra gondolok, hogy ha valami régies felirat, név, vagy információ lenne ezen a papíron, mintha ez a gyertyaláng el akarna valamit égetni, mert azt látja az ember, hogy itt kifolyt a viasz és előbb-utóbb a papír is föl fog gyulladni, szóval lehet, hogy valamivel egy kicsit meseibbé lehetett volna tenni az egészet. Emellett talán a kép aljából egy két ujjnyit ha lemetszenénk, akkor a kép sűrítettsége is erősebb lenne. (szőke)
értékelés:

A kép Taliándörögdön készült a bográcsos főzés közben. (Feri küldött egyféle verziót, a pedellus azon dolgozott még egy kicsit elektronikusan - ahogy régen is, amikor még sötétkamrában nagyították a képeket, tulajdonképpen Hegyi "laborálta" a kópiát.)

A kép a bugaci kilátónál készült. Naplementét és trobikólát tettem bele, mert jól kiegészíti egymást a két ízvilág. Összekavartam, és lassú lángon 40-50 képet készítettem.

Ez még a Művészetek Völgyéből való kép. Egy szobában aludtunk mi hárman, Ágival és a pedellussal. Esténként amíg a pedellus a "mekintosát" nyomogatta, mi Ágival "vágyakoztunk".

Kedves Tamás, jó látni, hogy a völgymunka mellett együtt is tudtatok játszani, dolgozni. Lám, nem csak filmben tudsz te mesélni. (szőke) értékelés:

Az utolsó nap
Egy kép a csendélet leckéhez. Mert Hegyi pedellusunk szerint nem az erősségem.:)

Kedves Feri, szép csendéletet küldtél, de igazából nálunk túl sötéten jelenik meg. Nem tudom, hogy ez volt-e a cél, de így most elvesznek a részletek, miközben az ég, a napfény tónusa igényelné, hogy maradjon részlet a lekonyult napraforgóban is. (szőke)
értékelés:

Imádom a természetet, a gyalogtúrázást, néha csak leül az ember és fény... fű... szél...

Kedves Norbert, köszöntünk az iskolában. Izgalmas képet küldtél, jól osztottad be az előteret, középteret, hátteret. A kép dekomponáltsága az amúgy akár unalmasnak is nevezhető tájat működésbe hozza. Bővebben a filmben. (szőke) értékelés:

Lehet, hogy azért gondolom így, mert nagyon szívesen mentem volna művészetek völgyébe, meg estiskolás találkozókra, de két választásom volt: vagy dolgozom, és nem megyek, vagy nem dolgozom, és nincs pénzem, amiből elmehetek... (Zene: Belga - Lotto /köszönöm az engedélyt)

Kedves Balázs, Nagyon jók a megfigyelések, nagyon jó a szubjektív kamera, szimpatikus ez az egész kis etűd, de két eset van: vagy ahogy a Belgát is megkerested és engedélyt kértél, megkeresed a beapplikált idegen fotók tulajdonosait is, vagy saját fotókat készítesz hozzá és azt használod a filmben. Tehát három disznó, de ugye Balázs cserébe kicseréled a képeket sajátra és úgy újravágod a filmet, ugye, oké? (szőke) értékelés:

máskép

Kedves Tamás, valószínűleg egy egész falunak a disznóvágása utáni eseményt látunk itt, (ha jól látom, ezek disznó fogak, álkapcsok) vagy gyűjtitek, vagy indián népzenével foglalkozol, ott a csörgőket szokták ilyen fogakkal megcsinálni. És belesejlik az egészbe, mintegy a pokol tornácáról Tamás alulról megvilágított, félelmetesen az optikába néző portréja. Ez a kettő így együtt küldi az üzenetet. Ott van a valóság szembe velünk, rettegünk - de megmondom őszintén, nem nagyon tudok vele mit kezdeni. Passz. Most akkor kiderült, hogy Tamás egy ördög, vagy mi? Nem tudom. Bocs. Zsolt majd kitalálja. (szőke)

Kösz András... Zsolt első ránézésre annyival van könnyebb helyzetben, hogy volt szerencséje beszélni Hermann Nitsch-csel, amikor a kiállítását csinálta a neten, így tehát első kézből ismeri a misztériumjátékok egyik atyjának hitvallását. No de Nitsch-nél a befogadó is be van vonva a játékba. Itt pedig eldönthetem, hogy rémülök, vagy sem. Zsolt a kép üzenetéről ennyit tud mondani. Ami a formai megvalósítást illeti, nem értem, a kép széleinek világos foltjait, mert az a figyelmet szétszórja. A fejed is nagyon föntre került, kompozícióban nem indokolt az, hogy a fejtetődből vágsz. Hogy összességében is szóljak: két réteg, két layer, két filmkocka van egymásra téve, de ez a két réteg nincs kapcsolatban. Az egyik is egy önálló munka, a másik is, és mégsem igaz a matematikai képlet, hogy 1+1=2. Itt nem lett kettő, mert nem képeznek egységet, nem erősítik egymást, nem hoznak létre új, tágabb értelmezési kört. Ez volt az előző képednél is a helyzet. Ahhoz képest mindenképpen előrelépést látunk, mert kevesebb a zaj. Talán most az a feladatod, hogy ezt a matematikai képletet is létrehozd a munkádban. Aztán majd az, hogy 1+1=3. Az a végcél. (Azért egy disznó, mert a múltkori kettő volt, de ez azon nem lépett igazán túl. Dolgozni, dolgozni, dolgozni - várjuk az új munkáid.) (hegyi)
értékelés:

kutya

Van olyan kutya amelyik szereti a vizet...

kutya

és van, amelyik nem.

Kedves Norbert, tudom, hogy a két képet mint ellentétpár küldted be, de én a másodikat rossz iránynak gondolom, ezért arról csak annyit mondanék, hogy én nem szeretem azt, és etikailag is problémám van vele, ha egy nekünk embereknek kiszolgáltatott állatot olyan szituációba kényszerítünk, ami neki nem jó. Nekem is van kutyám, egy labrador, és nem szereti a vizet. Ezt én tudom, és nem hoznám olyan helyzetbe, még egy poén kedvéért sem, ami neki tudottan rossz. A fölső kép viszont önmagában nem értékelhető, mert az állatból szinte semmi se látszik. A feladat a kedvenced bemutatása. Ez a két kép rólad szól. Ha gondolod, ismételd meg ezt a leckét, de ne sürgesd vele magad, akkor fényképezz, amikor a kutyád is kész az együttműködésre. (hegyi)

A trehány
Ez a kép egy misztikus helyen készült! Számomra a világ legkedvencebb kanapéján!

Kedves Norbert, egyrészt ez a kép nem portré, de nem is egész alakos bemutatkozás. Másrészt a kép nem csak címében trehány, hanem megfogalmazásában is. Ezt most nem elemeznénk, mert nem tudunk olyan fogódzkodót, amin elindulva ezen a beállításon segíteni tudnánk. Tessék felállni a kanapéról és normális világítással és átgondolt képszerkesztéssel újrafogalmazni a hármas leckét, amennyiben teljes alakos bemutatkozást szeretnél. (szőke)

szőrkép

Kedves Tamás, üdvözlünk az Estiskolában. Ez a kép, függetlenül attól, hogy kollázsról, mixelt képről beszélünk-e, abba a sorba tartozik, amiről már több helyütt beszéltünk, egyszerre van valami valós, realisztikus, informatív, figurálishoz közelítő, de alapvetően az egész képet tekintve ritmikai játékot látunk, ennek a kettőnek a vegyüléséről szólnak ezek a történetek. Ilyenkor mindig sarkallatosan az első kérdés fölvetni, hogy figurális felé akarok elmenni, tehát van egy realisztikus üzenetem, vagy pedig keresem folyamatosan az érzelmeket, a ritmust, vagy a szín világát. Nyilván akkor van a legnagyobb probléma, ha nincs eldöntve ez a csapásirány. Hogy én most akarok egy kicsit valódit is, de el is akarok repülni a szürreális világában. Úgy érzem, hogy ennél a képnél, ezen a határmezsgyén mozgunk, egyszerre ézékelhető egy olyan szándék, hogy egy testközeli, tehát konkrét testrészek mixelését látjuk, valamint a textúrával egy elvont értelmezést is, és nem tudom eldönteni nézőként, hogy engem most dolgoztatnak, zavarba ejtenek, hogy egy formavilágon kezdjek el gondolkodni és kutatni és megfejteni kódokat, vagy egyszerűen csak egy ritmikai játéknak az örömét szeretnék nekem bemutatni. Amennyiben a második verziót próbálom megközelíteni, talán mert azt könnyebb, akkor a kép jobb alsó sarkán lévő sötét rész nagyon fontos és jót tesz a képnek, de evvel ha jobbról fölfelé haladok akkor a bal fölső sarokban lévő információ erőtlen ahhoz, hogy egy ikszes ellentétpárt hozzon létre a kar vagy test forma világosával. A szőr kompozíciója középen pedig nem olyan erős információ, mint a szomorkásan figyelő angyal tetoválás a kép bal alsó sarkán. Ha ez a tetoválás a fontos üzenet, akkor pedig azt mondom, hogy a kompozíció belevágott a figurába, tehát nekem a legnagyobb problémám, hogy nincs pontosan meghatározva az üzenet. A pedellusnak egy nagyon képletes és jó megközelítése hangzott el, hogy ez olyan, mint hogyha egy rádió nem lenne jól behangolva. Egyszerre hallom ezen a rádión a Petőfi és a Kossuth rádiót. (szőke)
értékelés: