Már ott állt háttal a falnak, csípőre tett kézzel, mert a hónaljában duzzadó kelésektől nem bírta leereszteni a karját.
– Most aztán baszhatom – mormogta Aureliano Buendía ezredes. – Baszhatom az egészet: a végén jön ez a hat tökéletlen, és lepuffant, és nem lehet tenni semmit.
Ezt ismételgette olyan dühvel, hogy az már-már vallásos buzgalomnak tetszett, és Roque Carnicero kapitány meghatódott, mert azt hitte, hogy imádkozik. /Aureliano/
Éttermi capriccio
2016. 10. 24.
2 hozzászólás
Honnan - hová?
2016. 10. 10.
1 hozzászólás
A párhuzamosok olyan egyenesek, amelyek soha nem találkoznak. Ha igen, akkor is csak a végtelenben.
Mert a foci nem minden
2016. 09. 26.
3 hozzászólás
Értékeljük-e a más sportágakban elért eredményeket? Tudunk-e biztatóan, elismerően szólni a szomszédhoz, baráthoz, ismerőshöz, amikor terveit sikeresen megvalósítja? Remélem, hogy az adás után legalább egy kicsit elgondolkodunk ezen!
Csak egy fröccsre és sütire vágytam
2016. 09. 12.
4 hozzászólás
Ne azt nézd, hogyan, hanem, hogy mit mondok!
Hozzászólások
Török József
2024. 06. 21. - 23:06
"Nagyon kúl ez az AI-muzsika...döbbenet. Mondhatnám, ijesztő." "-Menj el Madeirára, és a…
Török József
2024. 06. 21. - 22:37
"-Jóska tényleg meghatott a hangja alapján. -Meg, hát." "-Kétélű fegyver, hogy a hidat akkor…
Hamar Ramóna
2024. 06. 19. - 07:31
Kedves Ingrid! Részemről az öröm! ;)
Alexovics Ingrid
2024. 06. 18. - 22:27
Kedves Ramóna, örömmel használnám ezt a nagyszerű képet a holnapi rádióműsorom borítóképeként.…
Aureliano
2024. 06. 17. - 23:08
Boch: -jajj, igen, a szél. az durva, amikor levágod. én egyszer csináltam ilyet, de úgy néztem ki…