Önportré arc nélkül

Szivárlány, a szűzkézzel
Tudom, hogy a tükrös trükkös képek elcsépeltek, de szerintem ez nem rossz.

Ezekből a játékokból is láttunk már, az alkotó utal is erre, nem rossz, nem rossz, de a portré arc nélküli leckére akkor fenn le lehet vágni a szemet és most a tükör íve félúton van, mert vagy le kellene hagyni, vagy jobban lehetne hangsúlyozni azt, ami az ív és a kar közötti párhuzam. (szőke)
értékelés:

Szoszimó
teknős papú

Hát a szoszimót inkább szociónak értelmeznénk, merthogy nagyon sok mindent megtudhatunk az alkotóról, a kézről és azt is látjuk, hogy szakavatott kéz farajga az emberkét, kicsit a világítás van túl laposra véve, ettől natúr, és nem plasztikus a forma. (szőke)
értékelés:

Parázson csülkült
Az első fordulóm ugyanolyan volt most, mint tavaly; ugyanaz a táv ugyanaz az ember az út végén, talán még az időjárás is ugyanolyan, ha nem kellemesb a kevesebb szunyog végett. Azután hirtelen rámszóltak: indul a következő kör - Menj! (-no, jössz? - Én már voltam kétszer egymás után, Te még nem!) Én pedig beálltam a 13. nak.

Annak nagyon örülünk a képnél, hogy a lábak fölötti fények picit sziluettesre veszik a lábfejeket, hogy az egyik láb bemozdult, és nem ugyanazokat a formákat, irányokat és ritmusokat látjuk, mint egy válaszadó válaszol a másik láb formáira. A leirat nagyon jó történet, nem hiszem, hogy össze kell hozni a képpel, hisz a kép önmagában is képes megállni szerencsére. (szőke)
értékelés:

Szemben önmagammal
Első lecke - második kísérlet. Gyertek közelebb, lássátok amit látok.

Nagyon érdekes látni azt, hogy ha egy szemgolyót megfosztunk a környezetétől, mennyire más struktúrák jönnek létre, mint egy vízfelület, mint egy görbe tótükör, ugyanakkor az nagyon zavaró, hogy a kép nem éles. (szőke)
értékelés:

A pohár fenekére néztem
és egy picassora leltem.

Azért fontos erről a képről beszélni, mert Dénes ismétel és az irónia nagyon fontos, egy verssor elejét halljuk a fejünkben, és tudjuk, hogy ez arra a klasszikus első leckére készült, amivel az oldal indulásakor annyit görcsöltünk, olyan csuklókönnyedén van itt odarakva egy szatirikus, pikírt üzenet, aminek csak örülni tudunk, és nem tudom megkerülni, hogy sajnos ez 3 disznó. (szőke)
értékelés:

Ez az úgynevezett meditatív animációs film kategóriájában működő nagyon komoly buddhista megfogalmazás, azt tartom nagyon fontosnak, hogy ebben a történetben a szerethetőséget, humort meg tudta tartani, nagyon nagy szeretettel néztem a filmet és éreztem ezt a révülést, és az külön jó, hogy egy ici-pici változás mindig van benne. Ez egy repetitív film, amivel kapcsolatban meg kell említsük Steve Reich munkásságát, vagy a hazai 180-as csoportot, Szemző Tibort, akik nagyon különleges zenét játszottak és ha jól tudom, ők dolgoztak is együtt. Várjuk a folytatást és nagyra értékeljük a kézi munkát, és azt is mondhatjuk, hogy hasonlít a figura rád. (szőke) értékelés:

Hangyás Talp
Egy szép tavaszi nap délutánján a mezőn sétálva gonoltam leülök a fűbe egy kicsit pihenni. Levettem a cipőmet majd a zoknimat, a friss levegő a talpamnak is kijár. Miközben szellőztettem eme testrészemet, arra lettem figyelmes , hogy tulajdonképpen egy hangyaboj társasága mellé telepedtem le. Gyorsan megnéztem a talpam is, és ekkor vettem észre, hogy egy tagja eme bojnak már amottan mászik. Ekkor hirtelen előkaptam a gépemet és katt...

Szabadjon elmondanunk, hogy a leckék sorrendjében legalább az elején jó, ha sorban megyünk, legalább a portréig jussunk el, ezt a képet a portré arc nélkül kategóriába tennénk át, mert ez a kép nem a leírásra központozódik. Szimpatikus a kép, de azt érezzük, hogy a bal oldali felülettel nem nagyon tudott mit kezdeni az alkotó. Érezte, hogy valahol el kellene vágni a képet, de nincs lezárva a bal oldali felület, ott volt ez a rész és vágott, mert mondjuk a gyatyaszár belelógott volna, miközben ha belelóg, sincs semmi baj. (szőke)
értékelés:

Bemutatkozás
Magamról röviden annyit, hogy IQ-m vetekszik lábméretemmel, bár így viszonylag jó helyzetben vagyok másokhoz képest, mert a lábam 47-es.

Van iróniája a a lukas zokninak is, de a lábsebesülést meg kellett volna oldani, hogy ne legyen a képben. Meglátjuk, mi fog ebből kifejlődni. Az alkotó tudja, hogy lukas a zoknija, középre is helyezi, egy erőteljes manifesztálással. Alapvetően azért azt meg kell jegyezzük, hogy a humorban ez az altesti humor kategóriájához hasonló, szilveszterkor és a bulik második, lefelé szálló felében szoktunk ilyennel találkozni. (szőke)
értékelés:

Gyertyafényes vacsora
A rám legjellemzőbb, legkedvencebb tulajdonságom az anyaság. Ezt sajna nem tudom egy testrésszel illusztrálni. :)

A kép alapvetően egy A és egy B szerkezetből építkezik, a kompozíció B része az előtérben látható gyertyafény, amely egyértelműen hoz egy üzenetrendszert és tulajdonképpen ez a forma uralja is a képet és a ritmusában második sorba utalja azt az üzenetet, ami a portré arc nélkül házi kategóriájába tartozik. Fölvetődik a kérdés, hogy a Rita vagy a kisbaba arca az, amit a képen nem láthatunk, első nekifutásra azt látjuk, mintha a lecke értelmezés nem lenne pontos, hisz látjuk az arcot a képen, nagyon szép és megejtő ahogy az anyuka szoptatja a kisbabát és festményszerű az, amit látunk, akár a barokkban mint festészeti elem, sokat látjuk ezt a beállítást. Mégis azt mondanánk, hogy a kép azért pontos üzenet, mert várjuk, hogy a Rita felnézzen és ránk nézzen, azzal, hogy ez a személyes kép itt van előttünk, ez azt mondja, hogy rám ez a jellemző, itt vagyok, ismerjetek meg, miközben ez a felnézés nem történik meg és ez egy dinamikai játékot is hordoz. A másik, hogy a gyertya oly erőteljes, hogy dominanciájával folyamatosan visszanyomja az emberi arccal kapcsolatos üzenetet. Tehát miközben valójában látunk portrét, a gyertya az, ami elfüggönyözi ezt az üzenetet. Ettől független ebben a négyzet alapú képnél az ajtót próbáltuk kitakarni és ha ez megtörténik, akkor a gyertyából vágva de a lángot meghagyva egy jobb ritmust kapunk, és a háttérből ez az ajtó eltűnik. (szőke)
értékelés:

Részlet kiscsaládunk hétköznapjaiból... és egyben portré énrólam. Találós kérdés: ki az az estiskolás, aki látható a filmen? :)

Egy nagyon szép üzenetet látunk ebben a kategóriában, örülünk nagyon, hogy Sarolta nekifogott a leckéknek, és éppen azért, mert egy filmen belül (ami eleve nehezebb forma és kevesebben bátrak ahhoz, hogy mozgóképet küldjenek be, persze tudva a technikai dolgokat is, söttöröttö) szépen és szeretettel, őszintén teljesíti azt a célt, hogy a lecke túlmutasson saját magának a bemutatásán. Hisz minden egyéb, ami nem ő ezen a filmen, őt erősíti, a babák, gyermekek, az alkotó társa, a környezete, hisz egy elég privát környezetben egy privát esemény történik mondjuk reggeli közben, tehát benne vagyunk egy személyes világban, ami hitelesíti az üzenetet és innentől Saroltáék életébe lépünk be egy mágikus kapun keresztül, mert odaadta a kulcsot nekünk. Érdekes az is, hogy egy hierarchiát is jelez a film, ami abból adódik, hogy a gyerekeken van a figyelem, és az alkotó csak mint untermann, egy villanásra jut szerephez, miközben érezzük, hogy minden attól működik, hogy ő jelen van. Nagyon érdekes, hogy ezt a kiemelést és ezt a finomságot a nők érzik meg elsőként, hogy a babával kezd és nem a faterral, ettől is fontos és személyes, női az üzenet, olyan sacis. (szőke) értékelés:

Bambusz
Nem kicsi és nem kevés...

Roland már régóta velünk van és nagyon örülünk, hogy elküldte a leckéjét is, erre próbáljuk a többieket is bíztatni, hogy bármikor be lehet kapcsolódni a folyamatokba, nem késtek le semmiről. Nagyon örülünk ennek a képnek, nem tudom, hol készült ez a kép, hogy Magyarországon, vagy máshol, mert ha netán Rolandéké ez a bambuszerdő, akkor jó lenne tudni, hogy hogy lehetne egy tövet vásárolni, akár négy citromdisznóért is, de félretéve a viccet, visszatérve a képre, a növények, rudak ritmusa az előtér-háttér viszonylatában nagyon jól van elhelyezve, jó ez a bal oldalra súlypontozott bambusztest, amit egy kéz fog, jó az, ahogy ezt az erdőt látjuk. Talán amin érdemes lenne elgondolkodni, hogy a kategória, amire ez a lecke érkezett, az alkotó és a környezet arányrendszerére épül és nem fordítva, ez alatt azt értjük, hogy az exponált kép, amit látunk, kevéssé tartalmaz üzenetet az alkotóról, csak az az aszimmetrikusan metszett kézfelület található itt szignóként, ami a bal alsó sarokban látható. Ez lehet tudatos, hogy visszahúzódó vagyok, fejts meg, küzdj meg értem, ez is egyfajta személyes üzenet lehet, de el kell dönteni, hogy ez tudatosan van így, és ezt kell megkapnunk a kódolásból, vagy a kattintásnál így sikerült. Azt kell elfogadni, hogy mindegy, hogy hogy történt, az a mese, amit a néző megkap, megmásíthatatlanul a képkereten belül történik meg, a keret az a szabály, amin belül sokféleképpen lehet értelmezni egy üzenetet, de ez az üzenet a képkereten belül a képzőművészet szabályaival értelmezve kezd el mesélni. Jó lett volna azért a vaku helyett más megoldást találni. Várjuk a folytatást. (szőke)
értékelés:

Egy tárgyanimációt látunk, bár a név nem teljesen stimmel, gondolhatjuk azt becenévnek is, szóval ennek az animációs filmnek a különlegessége az, hogy utószinkronnal az emberi alak szájmozgásai szinkronizálva vannak, és erre törekszik is a narrátor, ami nagyon nehéz technika, különösen a második felében a filmnek, ahol a nevetést animálja az alkotó. A formavilága, az egész üzenete nagyon megejtő a filmnek, miközben a célok között ott az öröm, de mégis ez egy szomorú üzenet, elsősorban az őszintesége és szeretetreméltósága miatt és esendősége miatt mindenképp 3 disznó. Szépen záródik és egy szomorú, áldozati történet, amit a színek is erősítenek. Az érződik az alkotásban, hogy nagyon fontos az alkotónak, hogy tartozhasson valahová, beszélhessen emberekkel, lehet érezni az egyedüllétet, az egész képi üzenet is ezt erősíti akár tudat alatt is, hisz egy sematikus háttér előtt látunk egy figurát. (szőke) értékelés:

Nyugalom
Meditálásra a legjobb hely.

Nagyon izgalmas a kép, mert ha megnézzük, a hátdörzsölő melletti két mécses mivel két oldalról világítja meg a tárgyat, egy piramis formát hoz létre az árnyék, ez így egy igen kellemes meditációs sarok és személyes élettér, a kád, ebből ez az üzenet jól jön át. Nagyon jó az a szint, amit most kezdesz beindítani, talán még az élességre kellene figyelned, hogy a képen valahol legyen élesség, mert az vezeti a néző szemét. (szőke)
értékelés:

Rém

A kép tulajdonképpen egy jó ötlet, a vászon és a fátylag ellenfényes beállításban vannak. Itt jegyezném meg, hogy Jeles András filmrendező utolsó filmje, egy nagyon izgalmas film, József és testvérei, ami az úgynevezett árnyfilm kategóriába tartozik, ez a film majdnem teljes egészében erre az árnyék motívumra épül, amit az indiai színház is előszeretettel használ, vetített diaporámaszerű képeket látunk. Nyilvánvaló van egy erős önirónia a képben, a mozdulatokkal, a has kiemelésével, a profilos arccal, és ezzel a szekercével kapcsolatban is. De talán ha ezeket a formákat fontosnak tartjuk, és fontosak is, akkor jó lett volna úgy beállítani a képet, hogy a szekerce rajta maradhasson a képen. (szőke)
értékelés:

Akármilyen bunkó, de mozog
Hagyományos ibrányi fejfát faragok, meg egy régi elsősegélydoboz.

Nagyon szeretjük ezt a képet, nem beállított a munkásruha, a könyezet, a folthatások, valójában érezhető élethelyzetet látunk, ami ha csak a cipőt megnézzük, valós, annak az embernek a közege, aki küldi magáról ezt a portrét. Nekünk ez mozgás kategóriában is működne, és köszöntünk a suliban, hajrá, tovább. (szőke)
értékelés: