Gábor, az a helyzet, hogy a talált kép jellege érződik a munkán. Jó ez a gesztus, a barátság azon pillanatáról szól, amikor már bejönnek a képbe a csajok, és a barát hoppon marad. Ettől ez még egy fontos gesztusa a barátságnak, tehát beletartozik ebbe a témakörbe, de távolságtartónak érzem magát a megközelítést. Korrekt, nagyon szép vízszinteseink, függőlegeseink vannak, szép íve van a korlátnak, minden nagyon szép, de pont ez ad neki egy olyan sterilitást, hogy nem tudok érzelmileg közel kerülni ehhez a dologhoz. Azt kell mondanom, hogy a fotósnak agresszívnak, pofátlannak kell lennie. Ezért nem jó, amikor a teleobjektívet arra használjátok, hogy nagyobb távolságból tudjatok dolgozni, és ne kelljen részt venni a sztoriban. Pont ettől lesz a dolog billegős, hogy nem veszek részt a sztoriban. Lehet, hogy erős lesz, amit mondom, de a gyáva fotós menedéke a teleobjektív. Igenis tedd fel azt az 50-es objektívet és menj oda közel. Valamilyen reakciót ki fog váltani a jelenléted, oda fog figyelni rád a csávó a telefonnal, de máris lesz közünk nekünk hozzá. Most az egyik smacizik, a másik telefonál, köztük ott van a kapcsolat, és a kabátszín is erősíti ezt, de kívülállóként figyeljük ezt. Mintha elsétáltunk volna előttük a járdán, és odanéztünk volna, de nem túl sokáig, hogy nehogy pofán verjenek. Ennél többet várnék akkor, amikor egy riporthelyzetben vagyok. Igenis vedd a bátorságot arra, hogy mássz bele egy ilyen szituációba. Nem fog másképp működni egyébként a portré sem, és semmi olyan, ami emberi viszonyrendszert akar mutatni, ha annyira távolságtartó vagy, hogy ez a távolság 5-10 méterekben mérhető. Nem indul el az a kohézió, amitől ez az egész üzenet robbanékony és dinamikus lesz. Nagyon fontos, hogy maga a néző is be tudjon ebbe vonódni, mert nyilvánvaló az ottani szituációban élmények, hangok, mozgások vannak. Lehet, hogy te magad sokkal közelibbnek érzed, de a fotó redukál két dimenzióra, kiragad egy pillanatot, nincsen atmoszféra, csak akkor, ha ábrázolod. Magyarán, a fotó eszközeit mindig egy kicsit elnagyoltan, pantomimesen kell használni, nagyobb rajzot kell neki adni, nagyobb súlyokat, és akkor működik. Ha abból indulok ki, hogy megvan a barátság leckének az íze, ez mindenféleképp ad egy csillagot. Tulajdonképpen a pillanatot is jól kaptad el, ez is ad egy csillagot, ez már kettő, tehát kettő csillagot mindenképpen adok rá. De Gábor, kérlek, hogy gondold át. Menj közelebb, menj bele a szituációba! (hegyi)
értékelés: