Az óriás a barátom. Holtomiglan-holtáiglan.

Nem igazán tudtuk magunknak se megmondani, mi a bajunk ezzel a szokatlanul hosszúkás vágással, mert végülis a kompozíció rendben van, meg az oszlopok után a fene se tudja, mi jön, de mégis, valahogy idegenül hat ez a vágás. Az biztos, hogy fenn és lenn is elég lenne kevesebb is a monumentalitás érzékeltetéséhez. (szőke)
értékelés: