Hógyertya a kerítésen.
Itt nagy gondban vagyok, nem tudom eldönteni, hogy jó-e amit mondok, vagy nem. A gyertyaforma, vagyis a vas életlen, az élesség a fákon található és ettől van az embernek folyamatosan egy feladata az egész képpel, majdhogynem dühös lesz az ember, hogy miért nem tudom én élesen látni ezt a gyertyát. Miközben a gyertya egy asszociáció, egy kerítésformára utal, ami hasonlít a gyertyára. Elképzelhető, hogy ha az élesség itt lenne a céltárgynál, akkor elvesztené a varázslatát, ezt az álomszerű képletet, hogy egy hógyertyát látunk itt és eltűnne ennek a képnek a szürrealizmusa. Viszont ettől hogy nincs az élesség az előtérben, folyamatosan vibrál a kép, egy kicsit még akár Cornelius Esher munkáira is hasonlatosan, aki nagyon szeretett játszani a térrel, furcsa folyosókat, tereket rajzolt, ahol az előtér és a háttér összekeveredett. Itt ezt most az élesség felcserélésével ért el az alkotó hasonló hatást. (szőke)
értékelés:
jo meglatas, de nincs helyen sem a kompozicio sem a fokusz.