:)

Az árnyak szépek, tényleg, de van a fotón az árnyaknál emberi szemnek vonzóbb elem is :) És az ember, még a fotónézegető is már csak ilyen, hogy arra figyel elsősorban. :)

Csak mondtam, hogy üljön le, oszt ne mocorogjon, mert amúgy is siettünk fagyizni. Csak nem voltam még ezen a helyen, gondoltam gyors kattintunk. De amúgy azért nem néz a napba, mert már majdnem lement, szóval vele szemben volt. Nekem amúgy az árnyék tetszett :)

Az alkotó munkáé. Annyira szép és finom részletek vannak, de olyan távolságtartón megmutatva, mintha egy magazinba készülne tucatra, és így csak alig-alig közvetít hozzám valamit, mert csak illusztrációnak tűnik. Onnan kezdve, hogy elfordul a modelled - de még csak nem is a Nap fele, hanem be van zárkózva, azt gondolom, ő ezt nem akarja, inkább tűri. Vagy minden ki van mérve pontosan, azt is most konkrétan kiérzem. Közben a modelled nagyon szép, a környezet nagyon szép, a fal struktúrája, ezek az árnyak, a fényviszony milyen szépek mind... vagy nagyon szép a kéztartás is a padon... és mégis... Baromi nehéz fotós feladat...

Mármint minek a megközelítése? :)

Ez szép, perfekcionista fotó, de ezzel együtt számomra picit unalmas megközelítés.