"annyi ilyen elhagyott, bontásra vagy plázává alakításra váró torony van, hogy nem tud olyan monumentális lenni"

tenyleg nem azert mert csak, de azert az a torony Kozep-Europa legmagasabb lakatlan lakoepulete...

...persze a trefat ertem, csak nem szeretem...

:D

...maga a kep persze jo...bar a felhok nem gyoznek meg...:)

Miért kellene hogy folytassa, egyáltalán hogyan tudná folytatni ez a kép a történetedet, Feri? Fotós és néző, két különböző ember, két különböző gondolkodásmód, két különböző emlékhalmaz. A te történeted esetén a képed egy kivetülés, a néző történetében pedig egy indító lökés. Ha jól értem, maga a láncreakció lecke épp arra alapul, hogy sokan sokféleképpen értünk egy-egy kiválasztott képet, sokan sokféle saját történetet építünk rá. Az egy következő gondolat, hogy ezekből a reakciókból később talán össze lehet állítani egy újabb mesét, de ez a mese nem feltétlenül (sőt, várhatóan nem) az a történet, amit a kiinduló kép alkotója a képpel illusztrál vagy közvetít. Ez a kép (nem is a kép, hanem a kép elküldésének ténye) nekem azért tetszik, mert párbeszéd veled a képedről, véleményközlés. A két képből álló mese pedig nem tornyokról szól, hanem kompozíciós elemekről. Két tudatosan formált kép sokszáz félreérthető mondat helyett.

Valószínűleg nem folytatja. Talán inkább ellenpontozza.
Ahol az túl kemény ott ez túl lágy, ahol az melodramatikusan monumentális ott ez mesterkéletlenül köznapi.
Az szerinted, ez szerintem.

Bocs Gábor, de ellenkeznem kell. Ilyen képet Én is tudtam volna csinálni, néhány tucatot. A blogomban találhatsz Te is néhányat, ha megnézed. A tiltott zónás képemnél a fotóval próbáltam elmondani az épület sorsát, tragédiáját. Hogyan sikerült, az egy másik kérdés, de úgy gondolom, hogy Te nem ilyen üzenetet szántál e képednek. Vagyis az Én történetemet nem folytatja számomra ez a kép.

Nem is tudom... sokat nézem, és nekem egy kicsit ferde, pedig nem ferde. Talán a perspektivikus torzítást kijavítottam volna... nem tudom. Nekem is hiányzik a kontraszt.

Ha ennyire nem is sarkítottan, de alapvetően arra gondoltam, hogy míg ott tényleg úgy áll az a torony, mint egy gennyes fekély, itt a nagybüdös Pesten ez fel se tűnik, annyi ilyen elhagyott, bontásra vagy plázává alakításra váró torony van, hogy nem tud olyan monumentális lenni.

Ha nem Gábor küldte volna, azt mondanám, hogy nyomokban enyhe gúnyt is rejtő szatírát látunk. Az eredetihez hasonló leltári tételek megvannak, a forma viszont ki van fordítva. Kifejezetten lapos tónusok, jobb-bal oldalon kiegyensúlyozott és erőt talpon álló statikus kompozíció, hétköznapinak mutatott méretek. No meg a felhők, amik nagyon is alkalmasak lennének Mácsai-modellnek, de az alkotó ellenáll. Szeretem a képi humort.