Hogy a Pista plüsskabátjának a vatelin bélését látjuk-e itt, vagy ez a szösz fölgyűlt a kiscipőbe, amiből kihúzta a lábát, nem tudom, lehet, hogy ő is ilyen mezítláb járkálós, mint én, és a sarok repedésekbe beleragadt ez a valami, szóval nem biztos, hogy tudom értelmezni, hogy mi van a képnek a fölső részén, de nem is biztos, hogy muszáj. Itt arról van szó, hogy István megtalált egy olyan testrészt, amit kevesen mutatnak meg, és kevesen vállalnak fel: hogy bizony az én sarkamra ráférne a pedikűrös kezelése, magam is szoktam ezzel szembesülni, és akkor beiktatok egy hosszabb kádfürdőzést, és próbálom mindenféle sikamikával helyrehozni. A lényeg az, hogy ez egy nagyon személyes megközelítés, és erre ráerősít az a megvilágítási forma, hogy nem premier plánban telivilágítva mutatja meg ezt a maga tárgyiasságában, hanem csak sejthetően. Erre a sejtelmességre erősít rá ez a szöszmő, mindegy is mi legyen az. Én egyébként ezt most valamilyen virágtermésnek gondolom, de lehet, hogy rosszul látom. Az István habitusához hozzátartozó bemutatkozás az, amit kapunk. Ezt egy jó ötletnek tartom, megadom rá a három csillagot, arra szeretném felhívni a figyelmét, hogy a technikának a korlátait ismerve, az élességgel van egy pici problémám. Talán ez mobiltelefonnal készülhetett, de az élességre lehet, hogy én nagyobb hangsúly helyeztem volna. István ezzel teljesítette az első osztály első leckés feladatát. Ettől még nyugodtan küldhetsz első leckés megoldásokat, ha van kedved, nem azt jelenti, hogy ide többet nem lehet beküldeni. (hegyi)
értékelés: