Kaptunk már ezzel a kis tükörrel játékokat Ágnestől, itt most azt érzem, hogy eltelt egy kicsi idő, Ágnes eltette a hátsó kisagyába ezt a tükröt, meg az arra kapott reakciókat, aztán egyszer csak, amikor megint kapott egy belső impulzust, akkor elővette, és elkezdett ezzel megint dolgozni. Ez még mindig nincs kész, de az irány nagyon jó. Ez a tükör fog még meglepetéseket okozni az alkotójának. Itt a formai játék izgalmas, hogy azáltal, hogy kinyitom ezt a kistükröt, a tükörben lévő tükröződés, és a tükröződésben lévő tükröződés, mint a hagyma héja, létrehoz térjátékokat. Ez egy fontos megfigyelés. Az a kérdés majd, hogy ebben a játékban hogyan szerepel maga az alkotó. Most látjuk a kis ujjacskáit különböző formában, de még azzal nem vagyok teljesen kibékülve, hogy ez hova kerül, ezzel formailag kellene még játszani. Itt két értelmezési irány határán vagyunk: az egyik az, hogy hagyjuk a véletlent érvényesülni, tehát letesszük a kis tükröt, lesz ami lesz alapon, avagy elkezdünk foglalkozni a nünanszokkal. Kettő között vagyunk, mert a tudatosság is megjelenik a képen, a tudatos komponálási vágy, ugyanakkor ahhoz, hogy minden flottul a helyére kerüljön, némi szigorúság még hiányzik. Valami kis fekete kosz ott van a jobb oldali tükörnél, egy kicsit még kellett volna takarítgatni is ezt a tükröt, mert olyan ködfoltokat generál a szennyeződés a tükrön, ami nem biztos, hogy optimális. A falon lévő árnyék is jó ötlet, de nem biztos, hogy optimális helyre került, és a háttérrel is vannak problémák, mert most a kép gurulna lefelé, mert valahogy ez a két kis kerék a háttérrel együtt jobboldal felé lejt. De az ötlet jó, úgyhogy ez mindenképpen megkap egy csillagot, de ismétlés. (hegyi)
értékelés: