AKTÁK ÚJRA
a doszár az a dosszié románul vagy a polc?
Ezekből a doszárokból van még néhány szobányi. Szerencsére itt a hivatalokban ez a csúnya szürke újrahasznosított papír a menő, de nem gondolnám, hogy lemondanak valaha is az aktagyártásról. Háthiszen mi lesz, ha valaki kihúzza a zsinórt?:)
Erről a képről eszembe jutott az ilyen iroda szaga, ahol ilyen sok papír van. Emlékszem, gyerekkoromban az apám irodájában volt ennyi doszár.
Ezek szerint maradt bőven és kétlem, hogy egy napról a másikra hozzanak az illetékesek olyan döntést, hogy nem kell ily módon irtani az erdőt. Bár Németországban erre előbb van esély, vagy tévedek Gabri? Több gondolatot is ébreszt, felidéz bizonyos emlékeket ez a fotód bennem, s ilyenkor keresem a választ arra, hogy mire jók ezek az akták? Ki és mennyi alkalommal veszi hasznát, milyen célt szolgálnak? Lehet egy buta példával állok elő, de amikor mondjuk ellenőrzés céljából történik az iratok bemutatása, raktározása nekem az olyan értelmetlennek tűnik és tűnt is egykor a munkámból adódóan is, hogy senki nem bízik a másikban, ezért bizonyíték kell, hogy valóban van, létezik az adott dolog, s nem elég bemutatni, felmutatni, hanem még fénymásolat is kell róla. Mindez a digitális forradalom után, évekkel. Na mindegy, ezen az esős reggelen ezeket juttatta eszembe a kép, meg azt is, hogy mennyi baromság kell a hivatali ügyek intézéséhez.
dosszié