
Hivatalosan nem lehetett volna felmenni a színpadra, mert a főszponzornak volt egy saját fotósa, meg az együttesnek is, de én mindig is szerettem a "lopott" pillanatokat. Kell az a kis izgalom az élethez, hogy esetleg lebukhat az ember. Szóval kihasználtam a pillanatot és beléptem a dobos mögé! Ez lett belőle!


Óvnálak a túlhasználattól, mert modorossá tesz.