Ez történik akkor, ha az agyam unalmában Buddha-üzemmódra kapcsol és azt hiszi, hogy... pedig a bab nem is hús.

Pápai Anett:
Miután meghallgattalak, tekertem egy cigarettát magamnak, majd felálltam és cikázó gondolatokkal a fejemben kóvályogtam a lakás falai közt. Végül az ablakhoz értem, felnéztem a Napba, felidéztem az arcod és hálát adtam a vakító sugaraknak és az arcomat simogató nyári szélnek, hogy elmondhatom Pápai Adél Zoé a nővérem. A testem, a húsom és a vérem…

   "-Nem kávézom, nem cigizek, voltam tanácsadáson, nem sokat ért. -Kávézom, cigizek, és nem voltam sose tanácsadáson.... -Kávézom, voltam már mindenféle tanácsadáson, és mégse bírok rászokni a cigire."
   "Imádom ennek a nőnek a hangját."
   "-Van egy kis fürdőszoba effekt rajta. -Konyhában veszi fel asszem."
   "Akkor nem baj, hogy nem tudom, mi a 40+1?"
   "Mániás magyarázó és bocsánatkérő vagyok."
   "-Ez jóó. -Hát hallod, ez amellett, hogy kész lélektani mű, egy költemény."
   "Be merek menni, ez jó."
   "-Zoé az én emberem, már látom. Agyra csak a boltban. -Fejest a Balcsiba. Kit érdekel a gipszágy?"
   "Huh, ez már olyan tömény, hogy nagyon."
   "Pasi, persze hogy szeretné, ha ódákat zengenék róla."
   "Na itt volt a nem kis híja a 39. után."
   "-Nem volt egy gyenge "felismerés"... miért? -Zseniális."
   "Belerázódtál te ebbe erőst."
   "De mondom, semmi másról nem szól, pusztán a szeretetről."