Ez történik akkor, ha az agyam unalmában Buddha-üzemmódra kapcsol és azt hiszi, hogy... pedig a bab nem is hús.
Pápai Anett:
Miután meghallgattalak, tekertem egy cigarettát magamnak, majd felálltam és cikázó gondolatokkal a fejemben kóvályogtam a lakás falai közt. Végül az ablakhoz értem, felnéztem a Napba, felidéztem az arcod és hálát adtam a vakító sugaraknak és az arcomat simogató nyári szélnek, hogy elmondhatom Pápai Adél Zoé a nővérem. A testem, a húsom és a vérem…
"-Nem kávézom, nem cigizek, voltam tanácsadáson, nem sokat ért. -Kávézom, cigizek, és nem voltam sose tanácsadáson.... -Kávézom, voltam már mindenféle tanácsadáson, és mégse bírok rászokni a cigire."
"Imádom ennek a nőnek a hangját."
"-Van egy kis fürdőszoba effekt rajta. -Konyhában veszi fel asszem."
"Akkor nem baj, hogy nem tudom, mi a 40+1?"
"Mániás magyarázó és bocsánatkérő vagyok."
"-Ez jóó. -Hát hallod, ez amellett, hogy kész lélektani mű, egy költemény."
"Be merek menni, ez jó."
"-Zoé az én emberem, már látom. Agyra csak a boltban. -Fejest a Balcsiba. Kit érdekel a gipszágy?"
"Huh, ez már olyan tömény, hogy nagyon."
"Pasi, persze hogy szeretné, ha ódákat zengenék róla."
"Na itt volt a nem kis híja a 39. után."
"-Nem volt egy gyenge "felismerés"... miért? -Zseniális."
"Belerázódtál te ebbe erőst."
"De mondom, semmi másról nem szól, pusztán a szeretetről."
Új hozzászólás