Az előző elemzésnél elmondtam, hogy jó lenne, hogy ha valami köze lenne egymáshoz a szereplőnek és ennek a tárgynak és nem tolakodna előre ez a tárgy ilyen erősen. Javult a helyzet azt elismerem, erősebb ez a kompozíció és a két autó is jó helyen van, ezzel a dologgal nincsen probléma, de még mindig nem érzem a kapcsolatot. Tehát, hogy ha szereplőnk megfogja a két tenyerébe ezt a legót és mutatja akár a kamerának, hogy nézd apa, ezt építettem, vagy játszik vele akkor az oké, de most nem nagyon érzem, hogy ebben az érzelem, hol jelenik meg. Olyan szinten távolságtartó a dolog, hogy ettől ez nekem problematikus. Még mindig azt mondom, hogy keressük az érzelmeket. Hol a gyerekkor? Megint azt kérdem, hogy miért pont egy gyerekkel ábrázoljuk a gyerekkort, nekem ez primér dolog. Ettől függetlenül el tudom fogadni, de akkor legyen köze egymáshoz a tárgynak és a szereplőnek. Fantasztikusan nagy élményanyagokat tudnak a gyerekek feldolgozni játék közben és ezt érdemes megfigyelni, lehetőség szerint nem föntről lefelé kommunikálva, tehát nem a szülő szerepéből, hanem tessék odafeküdni a szőnyegre vagy odaülni az asztalhoz és onnan dolgozni. Ezt most visszaadom ismétlésre és várom a folytatást. (hegyi)