A cím nem biztos, hogy bárkinek is mond bármit, mivel a kép egyszerűsége ellenére sokféle érzést, hangulatot ébreszthet az emberben. Ezért mehetne másik leckébe is akár, de ha elfogadjátok, elhiszitek nekem, hogy tetőtől talpig rajta vagyok ezen a kockán, akkor ez egy egészalakos önportré.
Jó ez a líra, jól áll neked. Van egy karaktered ahhoz, hogy tudj ezzel mit kezdeni, szépek a formák, szépek a színek is. Nyilvánvaló, hogy ez a kiégettség nem fog tökéletesen átjönni, ez a digitálisnak a nyomora, úgyhogy ezzel sok mindent nem lehet kezdeni. Annyit szoktak ilyenkor segítségül hívni, hogy nem futtatják ki teljesen fehérre az egészet, hanem egy-két fényértékkel visszább veszik, és a hatás akkor is érvényesül, de kevésbé lesz meszes az egész. Talán ezt, ha tanácsként elfogadod. Az egész megvan, mint 3. lecke is, úgyhogy rendben van. Mondjuk azt, hogy kivel vagy utoljára együtt, azt nem tudom, biztosan elbújt a fűbe. De a sztori érthető. Köszi! (hegyi)
értékelés:
Kedves Zoltán,
először is bocsánat, amiért csak igy, úgyszólván idedobtam ezt a "nekem Radnóti"-t. Nem akartam volt jobban belemenni, nem csak azért, mert fontosnak tartam, hogy az ember maga menjen utána a dolgoknak és ne kapjon mindent kézhez, hanem mert ez a kép nekem Radnóti és nem tudom, hogy kinek, pl. neked, mi. De szóval azért, mert ha jól emlékszem a szöveggyűjteményből a fotójára, akkor "pont igy néz ki", értve, hogy igy oldalról a haj, az orr, az arc vonala (nekem) őt juttatja eszembe. Pluszban még nagy bónuszként hozzá, hogy a szinek, a hangulat, a testtartás, a szál virág, egyedül a mezőn és a cim is: Utoljára együtt, ez az egész minden, a részletek és az összesség is nekem egyértelműen Radnóti. Főleg az Ecloga-k hangulata. "Csak én ülök ébren, féligszítt cigarettát érzek a számban a csókod íze helyett és nem jön az álom, az enyhetadó, mert nem tudok én meghalni se, élni se nélküled immár." Valami ilyesmi és a többi.
Kedves Zoé, ezt kifejthetnéd, kiváncsi vagyok. Az irodalom világában (sem) vagyok jártas túlzottan. Vagy azért voltál ilyen rövid ebben a hozzászólásban, hogy én is gondolkodjak kicsit? :) Máskülönben, köszönöm, hogy írtál.
Hát, nem tudtam elmenni mellette szó nélkül! :) És ez neked most járt! :) Szóval, nagyon szívesen! ;)
az hagyján, de megtisztelve érzem magam, hogy egy ilyen remek alkotás jutott a képemről az eszedbe. köszi :)
Ramóna, ez a film őrült jó. És tényleg, mintha egy kocka lenne a filmből. Kár, hogy nem láttam hamarabb, akkor a képemnek is más címe lenne most...
Ágnes, a camera raw-ban van egy olyan opció, hogy "tisztaság". Az angol verzióban már nem tudom mi volt a neve. Azzal lehet érdekes hatást rakni a képekre. Eddig javarészt a másik irányba tologattam el a csúszkát, ami hdr jellegű képeknél szerintem jól jön és jól néz ki. A többi része igazából semmi extra, lemenő nap, felhő, mező és én :)
Ramóna, ezt a filmet azt hiszem belinkelem fészre is a képemhez...
Nekem is tetszik. Nem tudom hogyan csináltad, Zoli, de nagyon szép. Mintha egy kocka lenne a filmből, Ramóna, neked is köszi.
Ahogy megláttam ezt a képet, rögtön ez ugrott be: https://www.youtube.com/watch?v=PTdzCAGH3lU . Tetszik nekem ez a kép! :)
Köszönöm, hogy kifejtetted. Igazából ilyesmire gondoltam én is, de mégis örülök, hogy valakiben ennyire részletgazdag érzéseket váltott ki a kép és le is irta. Nekem pl mi? Azt hiszem én vagyok. Minden részletében. És ha már..., akkor akár ars poetica, ha szabad ezzel a hasonlattal élnem. Zsolt is tudja, azt írta jól áll nekem. Természetes. Nem úgy mint pl a macsó fickó jelmez.
Utánamentem, de konkrét verset kerestem úgy, hogy amikor még könnyű lehetett volna, engem nem fogott meg. Utána már nehéz volt, pedig szerettem volna. Igy nem is volt könnyű dolgom párhuzamot találni ennyire összetett gondolatok,érzések és a fénykép között.