Ő egy félénk Zöldike. Több napi sátrazás eredménye ez a kép.
Ő egy félénk Zöldike. Több napi sátrazás eredménye ez a kép.
Az a leírás, hogy zöldike, mindenesetre elég sárga színe van, de biztos, hogy ennek ez a neve. Nagyon szép ez a kanári sárga madárka, és én abszolút elhiszem azt, hogy ez egy kemény meló. Amibe bele tudok kötni, az valószínű, hogy a technikából adódik, hogy nem tökéletesen éles. Márpedig, legalábbis azok, akik bele vannak szerelmesedve ebbe a természet és makro fotó területébe, azoknál én azt látom, hogy törekednek az élességre. Itt is megvolt erre a hajlam, de úgy látom, hogy az egész szerkezet, tehát a fényképezőgép mozdult el, nem pedig a szereplő, mert annak lenne egy határozott iránya, hogy honnan merre mozdult mondjuk a feje, vagy a lába, vagy a teste. Itt az egész minden mozdult függőlegesen lefelé, a faág is, a víztükör is, meg minden. Erre érdemes odafigyelni, hogy tartsuk azt a gépet erősen, vagy tegyük állványra, és exponáljunk olyan hosszan, amit még meg tudunk tartani anélkül, hogy berántanánk a gépet. Ha ez egy hosszabb teleobjektív, akkor logikus, hogy bemozdul, és egy teleobjektívnél egy nagyon pici bemozdulás is már jelentős problémát tud okozni. Ezért szokták az objektívet alátámasztani, és nem a gépet a professzionális nagyobb teleobjektíveknél, a másik pedig az, hogy olyan zársebességet választanak, aminél ez a probléma kevésbé jellemző. A mai világban persze vannak rázkódás védelemmel rendelkező objektívek, több százezres nagyságrendekről beszélünk, így nem biztos, hogy ez a megoldás, inkább az, hogy ha tudom, hogy ezzel probléma lehet, akkor erre előre felkészülök. Ha több napi sátrazás eredménye a kép, márpedig ezt írod a leiratban, akkor én azt gondolom, hogy ez a több nap kell, hogy adjon annyit az embernek, hogy kitapasztalja azt, hogy mire képes. Én magam sem tudok mindig egy 135-ös objektívet harmincadnál úgy megtartani, hogy ne legyen mozdulás, főleg amikor az ember izgalmi helyzetben van, mert megjött a főszereplő, és pont minden rendben van, és a fény is stimmel, meg a háttér is, akkor könnyű az embernek elkalandozni figyelemben, és nem arra fókuszálni, hogy technikailag stabil legyen a dolog. De, hát, ez az, amit ki kell gyakorolni. Miközben megvan a 3 csillag erre az egészre, azt mondom, hogy a leckemegoldással még várok, mert érdemes lenne ezt még gyakorolni. (hegyi)
értékelés:
Köszönöm az értékelést és a 3 csillagot. Gyakorlás lesz, csak akkor hamar ráuntam, mert a sátor igazából nagyon kényelmetlen volt és meleg. Ez a vége felé készült, amikor már megszokták a sátrat a madarak. A Zöldike viszont így is nagyon félénk, csak néhány tizedmásodpercem volt fényképezni. Néha kicsit több, de nehéz volt. Mindenesetre biztos lesz gyakorlás még a későbbiekben, de most csak kipróbálás szintjén fotóztam az udvarunkban lévő madarakat. (Édesanyámnak igazából sok sok szeretettel:) ). Viszont egy asztalos már rajta van egy igazi itatós, etetős les megépítésének az ügyén, én pedig már beszereztem a reflexiós üveget is hozzá. Csak a nyári kiköltekezés miatt most nincs keret rá, hogy befejezzem a projektek. Ha kész lesz, akkor azt kirakom valami jó helyre és reményeim szerint sokkal profibb madárfotóim lesznek. Köszönöm mégegyszer az értékelést. Üdv.