(erröl jut eszembe...)

ne légy szeles...

kövessen a sors
mint vak kutya,
életed legyen
példája másoknak,
ők porladjanak,
amíg te izzó
varázsszemmel
csillagokra törsz,
s ha rád szólna
szelíden jóakaród
odafönn, ne felelj
te nemlátszó nyom,

de gondolkozz,
forogj, kavarogj,
mert rádlépnek,
konyhába zárnak,
eladnak cselédnek
a középszerűségnek,
pénzt igérnek,
belédnyomúlnak,
átalakúlnak,
te leszel ők,
ők lesznek benned
veszett idők harapása,

satuban születni,
léggömbben karóval,
savval töltött
tejeszacskókban,
hétköznapiasan,
ökölbeszorúltan,
vadszőlő melleken
csüngve konokul,
kinek se apja,
se anyja sincsen
s kalapja sínekre
fekszik meghalni,

csak a sajátodba
kapaszkodj,
hatalmas múltadra
ragassz cimkét ember:
a sápadt gyerekkort
tápláld fel és akkor
a föld feldübörög,
a halál úgyis megtalál
a semmi ágon
megbújva sem
menekülhetsz,
hiába reszketsz.

/J. A. - nak, tisztelettel/

Köszönöm soraid, amiket ide írok, nem azért teszem, hogy mindenáron megmagyarázzam az alkotói szándékot (vö: "Gondolta a fene" A.J.), csak folytatom a játékot, amit elkezdtünk, mert az komoly dolog (mármint a játék). Tetszik a versnyírás, mint műfaji megjelölés, lehet akár annak is nevezni ezt, szerintem is.
A léptet fakó lován ötlet tök jó, jól helyettesítette volna a "lovagol"-t, és talán játékosabbá is tehette volna a végét. Nem jutott eszembe, valamint azzal voltam elfoglalva, hogy Pilinszky eredeti sorait áttördeljem, és tetszett, hogy az az egy maradék szó, mintha lezárna valamit, úgy lezuhant a végén.
A kötőszavakban is lehet igazságod, más esetben pont én javasoltam volna másoknak a tömörséget, most úgy tűnik magamra nézve nem alkalmaztam ezt a borotvát. Nem tudom miért, valahogy a fércelés közben megszaladt a kezem.
A pontos idézet valójában pontatlanság, vannak sorok, amiknek nem néztem utána, csak leírtam a fejemből, és ott valahogy így volt meg.

Végül, nyilván a vers egyetlen sora sem az enyém, de azért van benne olyan, amit a költő nem írt, nem minden sor igazán idézet. De hát a perzsaszőnyeg is olyan, hogy hagynak benne szándékosan hibát, mert tökéleteset csak Allah alkothat és istenkáromló nagyravágyás volna egy ember részéről, ha tökéleteset alkotna, így az én kis patchworkömbe is belefért az elhajlás. Most, hogy ezt leírtam, beírtam gugli fordítóba a patchworkot, és mit adott ki első találatra?

Elöljáróban annyit, hogy nagyon szeretek játszani magam is, meg nézni is, élvezni is szeretem ahogy mások teszik, így bárminemű okosságra is akarna törni alább bármely gondolatom, kérem csak ennek görbetükrében értelmezni azt! :) És így már bátrabban írok ide...

Azt hiszem, a műfaj a versnyírás...:) Párszor jártam már itt, elsőre nem (meg másodikra se) ismertem fel minden sort - persze az én hiányosságom. (Sőt, talán azt hittem elsőre, hogy van beleköltés is e Fércműbe)

Felismertem, hogy milyen nehéz is lehet jól művelni ezt a vargaságot - én most nem is vállalkoznék rá, de bizonyítandó, hogy foglalkoztatott, elmondanám, hogy bizony a versvégi teljes művet is csak megnyirbálnám... Mondjuk a lovagol helyett nekem a "léptet fakó lován" ugrott be... de sokminden lehetne persze... rímkényszer ott már nincs, ritmuskényszer nem is volt, és a disszonanciája egységben van a versnyeseteket egyben tartó diszkordiával :) vagy hogy mondjam... :))
Még azon észrevételemnek adnék hangot, hogy az eredetileg nem létező kötőszavakkal nem terhelném a sorokat, még ha úgy is tűnik, hogy megkívánja a strófa nyelvtani érthetősége (amúgy szerintem nem kívánja meg)
Ja és a harmadik, ami szintén nyelvhelyesség kontra pontos idézet: én a helyesírási hibát (pl. zöldel-zöldell) sem javítanám ki az eredetiben, mert hogy hadd szóljon az a sor úgy ahogy... (ez a zöldel azt gondolom, hogy eredetileg a ritmika miatt íródott szándékosan hibásan) De persze lehet így is, miért ne egyéníthetnéd :)) azaz legvégül idemásolnám leginkább a nyitómondatomat...

Köszi a lájkot, bár érdemtelenül. Lényegében úgy az enyém ez a fércmű, hogy közben egyetlen sora sem az enyém. Ez volt a játék lényege: lehet-e úgy alkotni valami mást, hogy az elemeiben azonos már meglévő művekkel. Az is jó játék, ha google nélkül sikerülne azonosítani a sorokat. Amúgy a vendégszöveg polémiától függetlenül, remélem az alkotók, élők és holtak megbocsájtják, érdekelt az, hogy mi lesz ebből. Természetesen be lehet ebbe szállni, talán a kezdeti szándékaimhoz jobban illeszkedne, ha valaki szintén mástól származó sorokkal bővítené. Nem tudom, a tieid ilyenek voltak-e, az "ifjú szívekben élek" felrémlik a hatására, ha nem Androidról varázsolnék, talán kereshetnék rá, de ha nem másé, hanem a tiéd, akkori is jó.

Lájkolom erősen.
Jó itt újra Aureliano-sorokat olvasni.

(Csúúúnya önző módon...azaz) amolyan láncreakcióként egy saját fércelmény pár utolsó szála:

Ifjú szívemben az érkoszorú már,
S még bennem virít a vegyület…
De íme… de íme…
Kihuny a világ,
Elittam sok évet,
Ölj Mérgesem, Ölj!