Nem kell neked deszka.

Köszönöm az elemzést!

Ugródeszkának szántam ezt a régi képemet a lecke miatt, ha már anno belekezdtem, ugyanis nagyon nincs ötletem rá. Ez se az enyém volt, láttam egyszer egy hasonlót.

Módosítás csak a fenti részen történt, mert annyira homályosak voltak a kezek, hogy azon élesíteni kellett. De ezek a cserjék tényleg ilyen különleges színűek voltak, pedig én aztán ki nem állhatom a narancssárgát.

Nemrég mondtad, hogy a fényképezés épp annyira szól a kiválasztásról, mint az exponálásról. Ez az utólagos képválogatásra is mennyire érvényes! Nem kell sajnálni törölni, azt hiszem erre jutottam most.

Szeretnék valami igazán jó családi képet. De még az ugródeszkám is kettétört. :)

Engem nagyon érdekelnek az egy darabos szubjektív meglátások! Főleg egy saját család leckénél, mert azt olyan nehéz kívülállóként látni! Az építő kritika mindig jó! :)

Jaj-jaj, nem akartam rosszat, nem akartam rosszat...! Ez csak egy darab szubjektív meglátás volt... Kérlek, légyszi, várjuk meg a csillagozással és az értelmes véleménnyel Zsoltot!

(Mit tettem, mit tettem!)

Nem, nem gondolom én sem tökéletesnek a képet, inkább csak kóstolgatom ezt a leckét. Viszont ha a széthúzódás jön le mondandóként, akkor ez így nagyon nem lesz jó...

"Noémi mégis ezt küldte be erre a leckére" - állapítod meg. Ami tetszett benne, hogy az apa-anya kötelékébe a háttérben levő fák kötik bele a gyerekeket, egyenként, miközben van egy testvérek sora is, tehát több családi kötelék van jelen egyszerre, de ha ez egy külső szemlélőnek széthúzásnak érthető, akkor valamerre másfele kellene elhagyni az ötenmosolyognakafényképezőbe-szintet. :)

Elsőre nem volt annyira érdekes ez a kép, de egyre inkább az lett nekem, ahogy nézem a szimbólumaival és a színeivel is.

Képileg kicsit szétcsúszottnak tűnik, ahogy anyából csak a keze maradt és jobb oldalon nagy a háttér szerepe is, meg hogy a csökkenő gyereksípok felett egyre nagyobb a távolság a kezektől. Ezek elgondolkodtató szimbólumok nekem, bár lehet, hogy a háttere csak annyi, hogy anya a vezetékes kioldó után nyúlt éppen, az meg ilyen rövid volt, de Noémi mégis ezt küldte be erre a leckére.

A gyerekek klasszak, bár van egy kis disszonancia a szép egyvonalban levés és az arckifejezések egyénisége között, ami viszont nem olyan nagy, hogy főszereplő legyen.

A színek is mintha széthúzódtak volna egymástól, a felerősödött lomb és zöld elüt a szürkés fűszálaktól.

Ja: "széthúzódás", ez talán több ponton átjön a képből.