Amikor az ember úgy, de úgy elgondolkodik, kifelé nézve az ablakon, hogy közben nyála folyva nem veszi észre a felé közelítő madarat, ami aztán koppanással az üvegnek repül, akkor, talán. Akkor talán láthatna valamit, olyat, amit nem akar látni, hétköznap semmiképpen sem. Amikor fáj a hasa, amikor hónapok óta szédelegve kel, fekszik hajnalban, akkor. Amikor. És akkor úgy, de úgy elgondolkodik.