Nem árulok el azzal nagy titkot, hogy Feri újabban inkább szorgalmiba küldi a képeit, nem tudom, hogy ennek az-e az oka, hogy nem tudja a képeit leckébe sorolni, vagy hogy nem akarja, vagy az, hogy nem akarja, hogy elemezzem a képeit. Mind a három másról szól, mindenesetre én szembesülök ezekkel a helyzetekkel. Ez az a kivételes helyzet volt, amikor viszonylag elindult a dolog egy lecke irányába. Ami a képet illeti, színeiben, tónusában ez egy nagyon mesterien megoldott kép, még akkor is, ha a bal oldalnál kicsit erősre sikerült ez a maszkolás, mert az ott nekem nem csak azért sok, mert ott nagyon borongósra sikerült ezt az egészet venni, ráadásul túlságosan le is bukik az, hogy ez egy utómunka, hanem az a problémám, hogy pont ez által billen el tömegében az egész. Ahhoz a testtömeghez, amit a főszereplő képvisel, ahhoz a testtömeghez, amit a szalmabála képvisel, ahhoz kellene az ellenoldalon valami, és nem ilyen sötét tónusban. Érdekes kérdés az, hogy mit keres egy gyönyörű estélyi ruhában, egy kisestélyiben a tarlón, tehát, hogy vele mi történt, és miért futkorászik. Erre most nem biztos, hogy kapunk most választ, de nem is biztos, hogy annál fontosabb választ kell, hogy kapjak, hogy ez a szabadság, hogy ő kimehet ide, és megengedheti magának azt a luxust, hogy akár összefüvezze a ruháját. Amivel kevésbé értek egyet, az a kéztartás, ugyanis azáltal, hogy az ujjaknak nincsen szerepe, ebből a távolságból, ebben a fényviszonyban, és ebben a tartásban a két kézfej ujjak nélkülinek tűnik. Nem olyan szerencsés ez a fajta dolog, ráadásul ez azt is mutatja, hogy van egy szituáció, amiben a modelled benne van, de azért nem azzal a dinamikával, és nem azzal az önfeledtséggel – és szerintem ez a legfontosabb szó -, ami ezt az egészet indokolttá tehetné. Addig kérdés az, hogy mi történik, és miért vitted ki ezt a nőt a parlagra, ameddig ő nem adja át neked. Márpedig ő nem adta át magát neked. Nem nagyon vesz ő téged komolyan, megcsinálja, amit kérsz, aztán menjetek már haza. Ez azért fontos, mert szerintem ez egy megoldható probléma lenne. Például nem nagyon értem, hogy ha neki hosszú haja van, márpedig úgy látom, hogy az van, akkor miért van ez összefogva? Miért nem engedted, hogy lebegjen az is akár a szélben, vagy a mozgástól? Miért néz ő a kamerába? Miért néz minket? Miért nem figyel oda arra, amit csinál? Miközben a ruha gyönyörű, és a ruha mozgása is nagyon szép, aközben ez az egész olyan, mintha egy csúcspont után lennénk, tehát, ott táncoltatok volna, aztán ő még táncolt, te meg elrohantál volna a fényképeződért, hogy ezt lefényképezd. Az intimitás hiányzik róla, és a szabadság. Feri, nehéz helyzetben vagyok ezért, szívem szerint azt mondanám, hogy ismételd meg a képet, és lehet, hogy böcsületből érdemes is lenne megismételni. Vagy nem tudom, hogy készült-e olyan kép ebben a sorozatban, ami teljesíti azt, amiről most beszéltem. Ha nem, akkor már azért is mutasd meg a többieknek azt, hogy Mácsai Feri nem hagyja magát. Próbáljunk meg javítani. (hegyi)