Azt gondolom, hogy a fotográfia mint alkotói irány sokkal kiszolgáltatottabb a valósággal szemben, mint a festészet vagy a rajz, mert akárhogy is akarjuk, de csak azt tudja megmutatni, ami megtörtént. A néző viszont ebben az értelemben nem tesz különbséget, abból tud építkezni, amit lát. A szerepe az alkotónak mindig ugyanaz: közvetít. De míg a festészetnél a rajzkészség mértékében esztetizálni kénytelen, hiszen nem a valóságot, hanem annak fejben tükrözött mását adja a nézőnek, addig a fotónál felerősödik a gesztus és képkivágás szerepe, mert hiszen amit látunk, az meg kellett, hogy történjen, különben nem kerülhetett volna a gépbe. Miért mondom ezt? Mert emiatt erősebb annak a szerepe, hogy mennyire koncentrált az adott pillanat. Egyszerűbben mondom és ez például az előző képedre utal: a festő nem fest le feleslegesen semmit, dolgozzon vele a franc, tehát nem fog odafesteni a képre gyűrött hátteret csak akkor, ha annak szerepet szán, míg a fotónál ez akkor is megtörténhet, ha nem vagyunk körültekintőek, tehát "véletlenül" is.
Itt a kérdés nekem azért merült fel, hogy mennyiben tudatos, mert a modell-néző viszonylatban te vagy a közvetítő kapocs, tehát neked kell tudnod, miért azt a pillanatot ragadtad meg, amit. nincs baj azzal, ha megzavartad és ez a zavarból adódó helyzet rögzül, ha ez akar lenni az üzenet, de a néződ nem tud másba kapaszkodni, csak amit lát. Neki a képhatáron túli világ sem térben, sem időben nem létezik. Neked igen, hiszen volt előtte is (játék) és volt utána is (visszatérés a játékba), de a néző így most azt érzi, hogy nem te, hanem a néző maga zavarta meg a gyereket, érted? Én zavarom őt, nem te, hiszen az objektív által én kerültem oda! Ez se baj, ha a néző érzi az indokát. Tehát ha zavarni akarod, ha azt szeretnéd, hogy kényelmetlenül érezze magát, az is tökéletesen rendben van, de akkor ez legyen határozott és erős alkotói akarat.
Még valamit: csillag akkor sem jön, ha valami nem világos, hiszen akkor hogy mondhatom, hogy 1, 2, 3 csillag, ha én magam nem értem, vagy nem vagyok biztos a szándékban? Csalás lenne, becsapás. Tehát nem csak a rossz kép, hanem a dekódolásában akadályozott kép is bekerülhet a csillagtalanba, de ez inkább a várakozásról szól, hogy fejtsük meg - ezért is lenne mindennél fontosabb, hogy ha kap valaki értékelést, arról beszéljünk, ne csak eltegyük a fiókba. (Ez nem rólad szól hanem általánosságban mondom a beküldő-elemző kommunikációra)