ki a legszebb?
Ami a csendélet lépcsöit illeti, bizonyára igazad van, de ez nem akart csendélet lenni, éppen a mondanivalója miatt. Hogy végül is hova sorolható, nem tudom. Olyan lecke nincs hogy "Irígység" :-)
ki a legszebb?
Nekem ez a fajta ilyen tükör kerettel nem éppen vágykeltő, hanem lelohasztó forma. Olyan, mintha marcipánból lenne csinálva, mondjuk ez megint egy technikai kérdés, nem tudom, hogy mi történt, de talán bemozdult a gép, és utólag lett túlélesítve. Olyan, mintha egy kisebb, és már nagyon erősen tömörített jpg-ből lenne túlnagyítva ez az egész. Elvesznek a formák finomságai. Nem tudom, hogy ez a rózsa porcelánból van-e a Herendi manufaktúrából, vagy valódi rózsa, fel sem tudom ismerni az anyagszerűségét. Sajnos itt megint elvérzik a kép a technikán. Amit még hozzá tudnék tenni az az, hogy ez talán inkább a giccsbe kellene beküldeni, mint a vágyba, mert azt elég jól teljesíti. A környezettel kellene még valamit csinálni, mert a gyűrött kartonpapír ellentmond, ugyanakkor, amit belül látok a kép közepén, az viszont nagyon is teljesíti, a nagymamám vitrines szekrényében voltak ilyen tárgyak. (hegyi)
Ami a csendélet lépcsöit illeti, bizonyára igazad van, de ez nem akart csendélet lenni, éppen a mondanivalója miatt. Hogy végül is hova sorolható, nem tudom. Olyan lecke nincs hogy "Irígység" :-)
Laci, nem kell stúdió, Demeternek soha nem volt fotóstúdiója. Háztájiban minden megoldható. Az előző leiratod és ez együtt mondatja velem, hogy az fog segíteni neked, ha a csendéletbe nem akarsz belegyömöszölni mondanivalót. Semmit. Keresd a formákat, a tárgyakat, előbb egy klasszikust, gyümölccsel, a lecke leiratában és Demeter hangfile-jában erről is szó van.
Laci, a kategória lényegtelen. A kép mindenféle besorolás nélkül "beszél" és ha a tárgyai giccsesek, akkor hiába a gyűrt papír keménysége, nem hozza a tükör giccsét helyre, ez a tükör alkalmatlan ebben a szituációban, nem jön üzenet miatta, mert nem lehet elvonatkoztatni a giccsességétől, erre a két rózsa még rá is rak. Ez nem baj, de akkor tessék a giccset megcsinálni. Akkor nem kell a gyűrt papír, akkor kell valami habos-babos nyál még rá. Nézd meg Jeff Koons munkáit, ordenáré giccseket fokoz fel annyira, hogy átfordul az egész és nevetünk vele, miközben működik a porcelán májkeldzsekszon a kismajommal, mert ikonikus, emblematikus, jellemzi a popzenét.