Volt már előzménye a Látszótér életében ennek a fajta felfedezésnek, de azt kell mondjam, hogy ez a megközelítés esztétikájában is rendben megoldott, és az jutott eszembe, hogy ha már kimegyünk a városba fotózni azt, ezt a fajta koncentráltságot, és nyitottságot érdemes alkalmazni. Ugyanis nem a konkrét tárgyi valóság érdekes ezekben a helyzetekben, hogy milyen a vakolat, hogy van a kerítés megcsinálva, mennyire korrekt a perspektíva, hanem hogy milyen érzelmi töltést találunk, hogy miképp fedezzük fel a hétköznapok humorát, mert ez segít abban, hogy feltöltődhessünk és előre tudjunk lépni. Egyszerű ügy ez, de meg kell látni és képpé kell formálni és azt gondolom, ez itt most sikerült. (hegyi)
értékelés:
Dani, Tamás, köszi a figyelmetek!
Dani! :) Úgy látom, külön csatornát lehetne lassan indítani a témáról... :))
Tamás, pl a járdán lévő kerékpár sávok mellett van ilyen gyalogosforgalom jelzés. Helyileg pedig ez a gyöngyszem :) a Margit-híd budai hídfőjének közelében szunnyad, és szerintem a városnézésben megfáradt turistákat hivatott felvidítani :))
Lépten-nyomon művészet című Véleményesünkhöz ezt a fotódat választottam ajánlóképnek, köszönettel.