...Sartret nem lehet csak úgy hátradőlve olvasni. Azt hiszem, bőven lesz mit jegyzetelnem, amíg a végére érek. Éppen e szavakat jegyeztem le a vasárnapi ebéd előtti percekben, napfényfürdőben. Most az elején kissé homályos, viszont az már kiderült, hogy aki hazudik, teljesen tisztában van az igazsággal, amit elrejt. Ezért döntöttem - a képet is - enyhén balra.
Én ezt kedvelem, és ismerve az önportrézás technikai nyűgjeit külön fontosnak gondolom azt, hogy úgy sikerült megoldanod az exponálást, hogy az nem lett merev, beállított dolog, természetesnek hat, ellesett pillanatnak. A helyzet, amit mutatsz, tulajdonképpen irigylésre méltó nyugalmat áraszt, türelmet, szinte kávéházi hangulat, miközben a kisasztal a tányérokkal jelzi, hogy vár rád az ebéd. (hegyi)
Mindenképp figyelünk:) igen, nekem a szöveg is kell... (persze vannak csendesebb képek is) mint a moziban egy idegen nyelvű film vetítése során a felirat, sok mindent tisztáz és sok mindenre tanít.
Kedves Ági, köszönöm az elismerő szavakat, véleményed jólesően nyugtázom. Megnéztem eddigi munkáid és a hozzáfűzött értékeléseket, melyekből azt a következtetést vontam le, hogy Te is ragaszkodsz a kép és szöveg közötti tartalom, összefüggések megjelenítésére, leírására. Meglehet, hogy ez nem mindig szabadítja föl kreativitásunkat, egyelőre itt tartunk, úgy gondolom érdemes lesz figyelni egymás munkáira.
K. Frantisek! Nekem ez nagyon tetszik:)Az hogy mennyire egyszerű, jól kimanőverezett helyzet és külön gyönyörűség, ahogy a fény és árnyék ketté osztja a fejed (engem nem zavar a technika, sőt) már-már az árnyék is egy új arcképet formáz - az írás is nagyszerű hozzá.
Köszönöm az értékelést Zsolt, a türelem, a nyugalom a későbbiekben próbára lett téve - alaposan - a tegnapi önkormányzati választások eredményei, illetve előzményei miatt. Ez akár egy törölhető megjegyzés is lehet, nem úgy, mint a névtelenségbe burkolódzó, rejtőzködő, hamis polgártársak levele. Azt megőrzöm az utókornak,azoknak a fiataloknak, akikre egykoron nem gondoltak.