A havas játszótérrel már dolgoztam még mindig érdekesnek találom a témát, télen nem üzemelnek a játszóterek, de azért ott vannak mementónak.
Matematikából fogok szóhasználatot lopni, mert ez a kép az utóbbi idők legerősebb Ágnes-sejtése. Nagy feszültség van benne, akár agresszívnak is mondható, és mindemellett a térábrázolása is jó. Absztrakt, első megközelítésben, de mindenképp behúz a világába, hogy aztán ott már elkezdhessünk szemlélődni, megpróbálni átlátni a láncokból alkotott mátrixon. Jó lett, ezt a koncentráltságot keresd mindig Ágnes! (hegyi)
Köszi az elemzést, és Istvánnak is a hsz-t.
A tél mindig megihlet, nagyon szeretem, kár, hogy mostanában csak 2 hét csixi-i tél jut.
Köszi. Lehet, hogy túl zsúfolt, túl sokat akartam, de nekem éppen az tetszett meg, hogy ebből a szögből az egész játszóteret be tudtam fogni.
Ez jó ötlet Ágnes. Valahogy a háttér az amitől nekem elveszik az egész, mert annyira sok pici dolog rakódik egymásra. Nem tudom mennyire megoldható, de a láncok és a behavazott mozgójárda (vagy mi ennek a neve) elég is lenne. A belinkelt képhármas mindegyik képe nekem koncentráltabb, összeszedettebb ennél szvsz.
Ez nagyon tetszik nekem! Hangulatos, izgalmas a számomra, és egy játszótéren ennél több nem is kell nekem!