Vallettában, egy ház alsó részén láttam meg. Nagyon nagy fény volt kint, alig láttam be az ajtón, először nem is jöttem rá, hogy mik azok ott fent a polcokon, aztán tudatosult, így mentem közelebb, majdnem be az ajtón.
Van egy leirat a képhez, hogy ez egy talált helyzet a kiránduláson. A problémám az ezzel, hogy nem hoztad helyzetbe a kislányt. Túl szűkre van vágva. Magában ez a primér poén azért nem tud eléggé érvényesülni, vagyis azért marad primér, mert a környezetből keveset kapunk. Lehet akármennyire kicsi ez a bolt, annyira kicsi nem lehet, ha ennyi koporsó elfér benne, valami még biztos, hogy van benne a kislányon, és ezen a négy és fél koporsón kívül. Ha az enteriőrből még kapok, annak lehet egy hangulata. Ez így most rosszul van vágva, rossz helyről van exponálva. A másik, hogy fontos lenne az, hogy kezdj valamit a modelleddel. Vetesd magad észre! Előtte meg kell beszélned vele, hogy le fogod fotózni, és hát valamilyen közödnek kell legyen hozzá, mert nekünk rajtad keresztül lesz hozzá közünk. Most semmi közünk hozzá, mert ez egyszerűen egy lesifotó. (hegyi)
Csodálkozik, nem csodálkozik a turista, de észrevette! Nekünk szokatlan, mert a gyerekekkel sokszor nem tudjuk közölni az élet és halál kérdéseit, vagy inkább a válaszait.
A halált az utolsó 2-3 generáció misztifikálta el ennyire, korábban természetes része volt az életnek... De tetszi, jó pillanat!