Az igazsag az, hogy a 'szereplok' onmaguktol bameszkodtak, beszelgettek, olvastak a teglakba vesett 'ittjartam'-okat, en meg kattintgattam sebtiben, remelve, hogy valamelyik majd hasznalhato lesz. Ez a jelenet meeg a kirandulas elejen tortent, magam sem gondoltam meeg bele, hogy kezdjek veluk valamit, navigaljam oket. Gyanitom, hogy direktben ez biztosan nem jott volna igy ossze.
Karinthy az elso, egyenes agi bevillanas volt, amikor kesobb gepen visszaneztem ezt a kepet. Illetve az o egyik idezete. (ugy emlekszem, tole valo)
'Hogyan is erthetne egymast no es ferfi, amikor mindketto mast akar. A no a ferfit, a ferfi a not.'
De magahoz a szituaciohoz semmi koze nem volt.
Jó, értem Karinthyt - de ez nincs a képen. Meg lehet csinálni, gondolkodj rajta és csináld majd meg úgy, hogy nem utólag kerül cím, hanem ezt akarod megcsinálni, amit idézel.