Egészen rossz emlékeim vannak kisgyerekkori didergésekről, amikor az egyik oldaról éget valami kályha a másikon meg még mindíg megfagyok és persze egyre álmosabb leszek, de nem lehet elaludni mert nem lehet lefeküdni a hideg, esetleg nedves, latyakos földre, meg perceken belül fájdalmasan éget az egyik oldalon a kályha, mozogni kell legalább egy kicsit ... allítólag nemsokára itt van amire várunk és akkor mehetünk, valami bácsi jön, vagy megy, vagy hoz valamit, mindegy, most várni kell, és amikor végre megyünk a számon át akarok lélegezni, mert az orrlyukamon át fáj, de azt nem szabad, nehogy torokgyulladást kapjak.
Nagymamámnál a verandán. Ő már nem él, anyukám csak annyira fűti a lakrészét, hogy ne menjen semmi tönkre. Nekem jó emlékeim vannak a hideg telekkel kapcsolatban gyerekkoromból, akkor még volt fűtés ezen a verandán... Bár a lábujjam nagyon tudott fájni, amikor addig játszottam kint, amíg majd lefagyott, aztán meg egyből beálltam egy ilyen konvektor mellé melegedni.