A kép azt mondja nekem, hogy el-, vagy meggyötörtek azok az évek, nem tudom, hogy ez volt-e a cél, de bennem így csapódik le. A kézfej kicsit furcsán helyezkedik a képbe, ezt leszámítva nekem tetszik a hangulat, a fények és a vonalak!
Minden benne van a képben, amit mondani akarsz, talán a másik kézzel, ahol nincs gyűrű, jobb lenne, mert az kiviszi a figyelmet rólad, de igen, aggodalom van, protest, fricska is, szóval jó lett. Az más kérdés, hogy hogy elsodródtak az események, és már aez az egész pajdagágász tüntetés mennyire leromlott és kifulladt, de ennek megvitatása nem a képelemzés tárgya lenne. (hegyi)
A kép azt mondja nekem, hogy el-, vagy meggyötörtek azok az évek, nem tudom, hogy ez volt-e a cél, de bennem így csapódik le. A kézfej kicsit furcsán helyezkedik a képbe, ezt leszámítva nekem tetszik a hangulat, a fények és a vonalak!
Köszönöm Attila figyelmed!
Ez itt egy rögtönzött önportré, igazából a célja az, amire csak itt a Téren figyeltem fel, az a kockásinges ügy, és ki szerettem volna fejezni én is a szimpátiámat. Nem hallottam előtte arról, hogy febr.19 egy ilyen szimpátia nap van, csak láttam, ahogy itt is vannak ilyen képek, beszélnek róla, utánanéztem, és láttam. Ezért felvettem az inget, a szemüveget, és próbáltam egy érzést átküldeni. Nem kevésbé Hegyi baromi kifejező fotója késztetett erre, csak kerestem hozzá az én megoldásomat. Ez a története. Fontos, de más szempontból. A kéz így maradt :)
Köszönöm azt is, hogy elmondtad a kép-a-képben kísérletezgetéseimről is a véleményedet. Elismerem, nincsenek készen, inkább vázlatok lehetnek, talán erőltetettek is, de nekem nagyon fontosak, és ez számít most nekem. Stresszoldó és életmentő. Úgy van, hogy kitalálok valamit, felmérem mit tudok itthon megcsinálni, rendszerint hulla fáradtan hazaérve a tizenórás agymosásból, hétvégére koncentrálva, és akkor megcsinálom. Az ötlet ilyen vagy olyan, mindegy is. Próbatétel mindig. Koncepciót kerestem, amiben meg tudok maradni, nem csak kattintani kell, és - ez a fontosabb - amivel azonosulni tudok. És végül beszélnek is rólam, merthogy nekem a groteszk és a nem konvencionális is fontos. Hát, tényleg erőltetett kicsit ilyen értelemben is :) Egyelőre itt tartok. Persze látom én is utólag, hogy mit kellett volna jobban, vagy így vagy úgy. Ezért mondom, vázlatok sokszor. De kész fotónak Hegyi amúgy sem örül :)) Szóval tanít és segít is engem. Ennyi:) Köszi még egyszer!
Igen, szerintem is az egyeik legjobb önportréd István.
Ezek a kép a képeben variációk amik voltak nekem annyira nem jöttek be, kicsit meg vannak erőszakolva.
Ez itt tiszta ügy, igazi...
Én még akár a kézfejjel is egyszerűsíteném a képet, mert elég az arc, a tekintet. Már csak azért is, mert ezzel a vágással a kézfej szerintem nincs rendben.
:) Köszi Ramóna a figyelmed!